Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Gyakran beteg a gyerek?

Érdekességek2017. június 26.

Az őszi-téli időszakban gyerekeknél nem ritka, hogy akár 5-6 alkalommal is megbetegszenek: torokfájás, nátha, köhögés, esetleg láz jelentkezik. A szülőknek ilyen esetben érdemes arra is gondolni, hogy a lakás, a gyerekszoba levegője is hozzájárulhat a gyakori betegségekhez…

Allergiás vagy beteges?

Az óvodás-kisiskolás korú gyerekek napi 9-10 órát, vagy többet is a szobájukban töltenek, az éjszaka folyamán belélegzett levegő minősége ezért fontos, hogy megfelelő legyen – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A doktornő szerint különösen a levegőben lévő allergének jelenléte okoz gondot. Ilyen esetben a gyakran beteg, elhúzódó orrdugulástól, köhögéstől szenvedő gyereknél többnyire csak későn, jó néhány betegség után derül ki, hogy allergiás. „Az allergének folytonos jelenléte ingerli a nyálkahártyát, ezáltal egy állandósult gyulladást képes előidézni. Ebben az állapotban az érzékeny nyálkahártya sokkal sérülékenyebb, nem tudja ellátni megfelelően védő szerepét, a kórokozók könnyebben a szervezetbe jutnak.”

Allergének a lakásban

Téli időszakban elsősorban a lakásban élő háziállatok okozhatnak tüneteket, illetve a fűtési szezonban, ha a meleg mellett a páratartalom is magasabb az ideálisnál, akkor a háziporatka és penészgomba koncentráció is nő, mert a magas páratartalom kedvez az elszaporodásuknak – figyelmeztet dr. Somogyi Éva. „Érdemes allergiára gondolni, ha a gyermek a lakásban gyakran köhög, tüsszög, vagy orrdugulásról, orrfolyásról panaszkodik. Mivel a háziporatka fő táplálékát az emberi lehullott hám jelenti, ezért a tünetek főként éjszaka, az ágyban jelentkeznek. A háziporatka bőrtüneteket is okozhat az arra érzékenyeknél. Érdemes ezt is vizsgálni, ha a gyermeken kiütések jelennek meg vagy ekcémás bőrtünetei fokozódnak.”


Rejtett búvóhelyek

Poratka-allergia esetén az ágynemű, plüssállatok 60-90 fokon történő rendszeres átmosásával csökkenthetjük a tüneteket. A gyerekszobában csak egy kisebb, mosható játszószőnyeget helyezzünk el. A háziporatka ellen tehát alapos és rendszeres takarítással vehetjük fel a harcot, ellenben a penészgomba esetén már nem ennyire egyszerű a helyzet – hangsúlyozza dr. Somogyi Éva. A penész gyakran jelenik meg a házak hidegebb, északi falain, sarkokban, hőhidaknál, vagy a fürdőszobában a kád, zuhanyzó és a csempe találkozásánál. Emellett azonban olyan helyeken is megbújhat, amit a mindennapos takarítás során nem, csak némi utánjárással fedezhetünk fel. Vizsgáljuk meg az ajtók, ablakok környékét, szobanövények cserepeit is, a falvédők, északi falra tolt szekrények mögötti területet is!

Alacsony vagy magas páratartalom?

Az allergének jelenlétén túl, más tényezők is hajlamosíthatnak betegségekre. Említettük, hogy a magas páratartalom kedvez az allergének megjelenésének, azonban az sem szerencsés, ha túl száraz a lakás levegője. A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék, mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges. A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban, a túlfűtöttség következtében a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel. Ez ellen érdemes párásító készülék használatával védekezni, de kézenfekvő megoldás lehet az is, ha a mosott ruhákat időnként a szobában terítjük ki.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.