Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fokhagyma: a gyógyhatású aromás fűszer

Érdekességek2017. október 16.

A fokhagymát gyógyító ereje, betegség-megelőző hatása miatt nem csupán közönséges fűszernövényként tartjuk számon. Évezredes hagyománya van a népi gyógyászatban való alkalmazásának is. Új fokhagyma, fehér-, rózsaszín-, vadhagyma... Mindegyik fajtájának megvan a maga erénye: érdemes figyelni rájuk, és különféle módokon felhasználni valamennyit. 

Fokhagyma

A legenda szerint a fokhagymával elüldözhetők a vámpírok, démonok fantomok...Bár vannak, akik hisznek az ilyen komolytalan mendemondáknak, mi azért a fokhagymával – pld. a mediterrán rezsim egyik pilléreként - inkább univerzális táplálékként-gyógyhatású fűszerként foglalkozunk vele. Annál is inkább, mert egyesek szerint rendszeres fogyasztása a hosszú élet egyik titka...

Sokirányú jótékony hatás

De melyek is a fokhagyma számos területen megnyilvánuló jótéteményei? Vegyük sorra:

- csökkenti a koleszterinszintet, az ízületi gyulladás okozta fájdalmakat, segíthet lefogyni, és szinten tartani a vércukorszintet.

- Mérsékli továbbá a magas vérnyomást, hat az allergia ellen, segíti az emésztést

- Emellett antiszeptikus, antibakteriális, antivirális hatású Így bélfertőtlenítő, vírusölő, hat a gyomor-és bélbántalmak, légzőszervi fertőzések ellen.

- Élénkíti még a vérkeringést, kiváló vértisztító és vízhajtó hatású, csökkenti egyes ráktípusok, nevezetesen az emésztőrendszeri rák kialakulásának kockázatát.

- Tartalmaz többek közt B1-, B6- és C-vitamint, aminosavakat, több kéntartalmú vegyületet melyek közül az allicin a legértékesebb hatóanyag.

- Bővelkedik még polifenolokban és ásványi anyagokban (foszfor, vas, szelén). Hasznos a benne található inulin nevű prebiotikus növényi rost is, mely fokozza a jótékony baktériumok szaporodását a bélben, javítva és fenntartva a bélflóra egyensúlyát.


Nyersen vagy főzve?

Egészségünk megőrzése érdekében a legjobb, ha úgy számolunk, hogy három gerezd nyers fokhagymát fogyasszunk el naponta, elosztva az ebéd és a vacsora között. Feltéve, ha a környezetünket nem zavarja a leheletünk. (Bár tehetünk ellene pl. petrezselyem, spenót, menta, alma, zöld tea, citromlé fogyasztása révén.) Érzékeny gyomor esetén napi egy gerezd is elegendő. Így tehát a fokhagymát nyersen részesítsük előnyben, mert főzve, párolva nem azonos mértékűek a jótékony hatásai.

Háromszor annyit kellene belőle fogyasztani főzve, mint nyersen, hogy ugyanazt a hatást érjük el - vélik a dietetikusok. Amellett, ha emészthetőbbé akarjuk tenni, jobb, ha fokhagymanyomóval kinyomkodjuk, és úgy fogyasztjuk, illetve használjuk fel. Ebben a formában lesz a legerősebb az íze is. Vékony szeletekre vágva kevésbé erős aromájú, és érintetlen rostjai felfúvódást okoznak.

Ahhoz, hogy elvegyük a fokhagyma erejét/csípősségét a gerezdeket áztathatjuk egy órán át friss hideg vízben. Sokfélképpen felhasználhatjuk, és pirítva, de savanyúságnak eltéve egyaránt kitűnő. Még jobban el szeretnénk venni az erősségét? Marinált fokhagymát készíthetünk úgy, hogy a gerezdeket 24-48 órán át olívaolajban állatjuk.

Jobb a bio-fokhagyma

A kereskedelemben kapható fokhagymák (és egyéb fűszernövények) általában ionizáló sugárzással kezeltek, - így tovább ellenállnak a tárolás káros hatásainak. Ennek a módszernek vannak támogatói és ellenzői is. Egyes kutatások szerint a sugárzás megváltoztatja a zöldségek-gyümölcsök molekuláját, sőt a vitamintartalmat is jelentősen csökkenti. Más vizsgálódások, köztük a mértékadó Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint viszont semmilyen káros hatása sincs, ezért az ionizáló sugárzást a hosszabb eltarthatóság érdekében széles körben alkalmazzák. De addig is, amíg a vita eldől, jobban tesszük, amennyiben módunkban áll, ha biozöldséget vásárolunk, és az őstermelők áruit részesítjük előnyben.

Egyes fajták jellemzői

A gerezdek fehérek, kidudorodóan teltek és ezüsthéjúak.. 
Készíthetünk belőle pld. olívaolaj alapú, fokhagymás majonézt, fokhagymás kenyeret/pirítóst, fokhagymás pácot húsokhoz, ízesíthetünk vele krumplit, tésztaszószt stb.  Hűvös, sötét helyen tároljuk.

Fehér héjú, enyhén rózsaszín gerezdekkel. Ez a legjobban emészthető, legfinomabban gerezdelt fokhagyma. Kitűnő többek közt halak, húsok, csőben sült ételek, vegyes salátatálak ízesítésére.
- Új fokhagyma (frissen)
Ugyanolyan tápértékű, mint a fehér fokhagyma, csak kevésbé erős aromájú. Szára éppen úgy használható, mint az újhagymáé. Aprítva a snidlinghez hasonlóan kiváló mártásokba, dresszingekbe, salátákhoz hozzáadva, vagy akár tejfölbe keverve kenyérre kenve. Aromáját hűvös helyen tárolva őrzi meg leginkább - ne tegyük hűtőbe.

A fokhagyma „erdei rokona”, ugyanannyi jótéteménnyel rendelkezik, és napjainkban egyre népszerűbb. Friss levelei salátának kiválóak, apróra vágva pld. vajba, friss sajtba, öntetbe keverhető. Levele nem tévesztendő össze a gyöngyvirágéval, mely mérgező.  Ezért nagyon figyeljünk arra, ha erdőben medvehagymát szeretnénk szedni, hogy feltétlenül tegyünk különbséget. A legbiztosabb, ha megdörzsöljük a medvehagyma levelét, melynek átható fokhagymaillatáról a fűszernövény könnyen felismerhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.