Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Feloldható szorongások

Érdekességek2017. március 12.

A legtöbb szülõ tudja, hogy nemcsak õ, hanem gyereke is komoly stresszben tölti mindennapjait. Mégis, ha a túlzott megterhelés, a teljesíthetetlen vagy ellentmondó elvárások miatt baj van, csak ritkán gondol arra, hogy esetleg gyereke stressztûrõ képességét kellene javítani.

A gyermekek általában fizikai biztonságban élnek, többségük anyagi értelemben nem nélkülöz, sokkal ritkább a bántalmazás, mint egy fél évszázaddal ezelõtt, a valaha okkal rettegett gyermekbetegségeket leküzdötte az orvostudomány. Ennek ellenére a mai gyerekek sokkal szorongóbbak, idegesebbek, türelmetlenebbek, mint a korábbi nemzedékek tagjai, többször betegszenek meg lelki eredetû, pszichoszomatikus kórokban. Soha ennyit nem fájt a kisiskolások feje, mint manapság, a testi okok nélkül fellépõ hányinger, gyomorgörcs, szédülés a 10-12 évesek hatvan százalékát sújtja rendszeresen. Egyre több a rosszul alvó, a szorongó, az agresszív, a fékezhetetlen, a hiperaktív gyerek. Ezek a tünetek nagyrészt azt jelzik, hogy a kicsikben nem alakultak ki a stressz elkerüléséhez, oldásához és elviseléséhez nélkülözhetetlen készségek.

 

Nem csak az iskola bûne

 

A problémák láttán a szülõk, pedagógusok, pszichológusok hajlamosak arra, hogy a gyerekek terheinek csökkentését sürgessék, mondván, túl sokat kell tanulniuk már a kisiskolásoknak is. Ez azonban nem tûnik megvalósíthatónak, hiszen az egymást követõ nemzedékeknek vitathatatlanul egyre nagyobb tudásra van szükségük ahhoz, hogy eredménnyel tudjanak bekapcsolódni a munka világába, jó állást kapjanak, az elvárt színvonalon tudjanak élni.

 

Valószínûleg csak a másik út járható, nevezetesen a gyerekek stressztûrõ képességének, problémamegoldó technikáinak fejlesztése, javítása. Annál is inkább szükség van erre, mert az elõrejelzések szerint az elkövetkezõ évtizedekben a pszichés eredetû megbetegedések kerülnek – világviszonylatban – a betegségek gyakorisági listáján az elsõ helyre.

 

Az iskolai élettel összefüggõ konfliktusok kezelésében nyilvánul meg leginkább a gyerekek tûrõképességének hiánya, ez azonban nem jelenti azt, hogy az intézmény a legsúlyosabb stresszforrás. Az alsó tagozatos években a gyerekek életében igen jelentõs fejlõdési folyamatok mennek végbe. Ilyenkor erõsödnek meg a nemi szerepek, ekkor tisztázódnak az erkölcsi fogalmak, ekkor térnek át az elvont gondolkodásra. „Mellékesen” pedig megtanulnak írni, olvasni, kialakul az egész életre szóló öntudatuk. Sajnos, az iskola és gyakran a szülõk is mindebbõl csupán az írásra, olvasásra, és általában a tanulásra összpontosítanak. A válási statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb házasság akkor bomlik fel, amikor a gyerekek 6-10 évesek. Lelki teherbírásukat próbára teheti a szülõk állásvesztése, költözködések, iskolaváltások. De még ezek nélkül is ott vannak a napi kihívások: megfelelni a család és az iskola elvárásai-nak, a kortárs csoportban megfelelõ helyet elérni, és nem utolsósorban megvívni a kisebb-nagyobb csatákat a barátokkal, osztálytársakkal, testvérekkel, szülõkkel, pedagógusokkal.

 

Elkerülni, amit csak lehet

 

A gyermekek – pszichés terheiket tekintve – semmivel sincsenek könnyebb helyzetben, mint a felnõttek. Annyi elõnyük mégis van, hogy nagyon fia-talok, így személyiségük, készségeik képlékenyek. Ehhez célirányos képzésre lenne szükség, aminek Magyarországon e pillanatban nyoma sincs. Természetesen a gyermeke sorsát felelõsségteljesen alakító, érdeklõdõ és maga is változásra kész szülõ is nagyon sokat tehet.

 

Leegyszerûsítve, két megoldás kínálkozik a stresszkezelésben: amit lehet, elkerülni, tudatosan védekezni ellene, amit viszont kénytelenek vagyunk vállalni, azt a lehetõ leghatékonyabban tegyük. A gyerekekre különösen jellemzõ, hogy dolgozatírás elõtt már napokkal szoronganak, rosszul alszanak, nyugtalanok. Ez felesleges energiapazarlás, ami ráadásul a tanulás hatékonyságát is csökkenti. Megfelelõ gyakorlatokkal meg lehet tanítani õket, hogy az ilyen stressztényezõket önmaguk is ki tudják iktatni.

 

A 6-12 évesek nagyon könnyen megtanulják a különféle relaxációs technikákat. Ebben az életkorban még sokkal jobb kapcsolatban vannak a testükkel, mint a legtöbb felnõtt, így könnyebben ismerik fel a testi panaszok és a stresszhelyzetek összefüggéseit. Mivel a gyerekek egyébként is szívesen vesznek részt különféle szerepjátékokban, gyorsan elsajátítják a stresszkezelõ stratégiákat.

 

Az õsrégi naplóírás

 

Egy ilyen módszer a naplóírás. A gyermek folyamatosan rögzíti, hogy a különféle események milyen érzéseket, gondolatokat és testi tüneteket váltottak ki belõle. Amikor ezeket a szülõvel megbeszéli, felismeri, hogy ami tegnap, tegnapelõtt még annyira nyomasztotta, mára már elillant. Ez erõt ad a következõ stresszhelyzetben, hogy kevésbé reagálja túl az eseményeket.

 

A házilagos stresszkezelés során a konfliktusokat létezõ és sokszor elkerülhetetlen dolgoknak kell tartani, s nem az egészet automatikusan a gyerek vagy az iskola nyakába varrni. Ha a gyerek rosszul viseli a különféle kihívásokat, meg kell próbálni ugyanolyan feladatnak tekinteni mentális teherbíró képességének javítását, mint amikor biciklizni, síelni vagy gyöngyöt fûzni tanult.

 

A gyerekek tanulásra termettek, legfeljebb a zavaró körülmények veszik el a kedvüket. Gondoljunk csak arra, hogy megszületésüktõl 3-4 éves korukig lényegében maguktól megtanultak járni, beszélni, önmagukat a világtól megkülönböztetni. Késõbb pedig mindennél jobban el akarja sajátítani az önálló élethez szükséges ismereteket.

 

A családi beszélgetésekben sajnos csak alkalmanként kerül terítékre a stressz kezelése. A gyerekek csak ritkán tudnak úgy beszámolni az õket ért sérelmekrõl szüleiknek, hogy azok ne vágnának a szavába, mégpedig rendreutasító, fegyelmezõ stílusban. Felmérések igazolják: a szülõk nagy része nem is hiszi el, hogy gyermeke pszichoszomatikus tünetei, alvási nehézségei, gyomorpanaszai, fejfájása az õt ért stressz következménye. (Miközben saját magára vonatkoztatva ugyanezt fennen hangoztatja.)

 

Féltett szülõi tekintély

 

Feltehetõen sokan a rosszul értelmezett szülõi tekintély elvesztésétõl tartanak, amikor nem mernek egy ilyen beszélgetésbe belevágni. Pedig akár még a szülõ is tanulhatna a gyermekétõl – és fordítva, ha a munkahelyi és iskolai, esetleg a mindkettõjüket érintõ otthoni konfliktusokat is megbeszélnék, nem azt vizsgálva, kinek van igaza, hanem hogy ki miként éli meg a történteket. Az úgynevezett humanisztikus pszichológia énüzenetnek nevezi az olyan beszélgetést, amelyben a résztvevõk kizárólag a saját érzéseiket, gondolataikat mondják el egy adott, esetleg vitatott kérdésrõl. Az ilyen párbeszéd felszabadító erejû, mert kölcsönösen biztosak lehetnek a résztvevõk, hogy a másik nem szidni, számon kérni, felelõsségre vonni fog, hanem csupán azt mondja el, mit érez, mit váltott ki benne például egy kudarc, egy csalódás, egy negatív esemény.


forrás: Vital Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.