Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fekély és Chron-betegség

Érdekességek2017. december 17.

A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.

Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.

A leggyakoribb tünetek:

• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.


Mikor gondoljunk fekélyes vastagbélgyulladásra és mit tegyünk?

Természetesen, ha a fenti panaszokat észleljük, keressük fel háziorvosunkat. Véres hasmenés esetén is az első teendő a széklet bakteriológiai vizsgálata (széklettenyésztés), hiszen bizonyos baktériumok okozta fertőző betegség (pl.: vérhas) is okozhat hasonló tüneteket. Ha ez negatív mindenképpen gasztroenterológiai (gasztroenterológia: az emésztőrendszeri betegségekkel foglalkozó tudományág) kivizsgálás szükséges. Ennek során rutin-és speciális vérvételek, alapos hasi ultrahang vizsgálat és a vastagbél endoszkópos vizsgálata kötelező, mivel az említett fertőző betegségen kívül más elváltozások (polyp, daganat) is okozhatnak véres székletet.

Összefoglalva, ha véres székletet vagy székelés utáni vérzést észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Dr. Demeter Pál Ph.D.
osztályvezető főorvos
Szent Margit Kórház, Gasztroenterológiai Osztály
Budapest


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.