Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj és bizsereg a lába? – Lehet, hogy cukorbetegség okozza

Érdekességek2017. május 07.

A 2-es típusú cukorbetegség gyakran hosszú időn át rejtve marad, és csak már a súlyos szövődmények megjelenése után derül fény az állapotra. Pedig vannak tünetek, melyek jelezhetik a zavart, így érdemes ezekre nagy hangsúlyt fektetni. Hogy melyek ezek a panaszok, azt dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa sorolja fel.

Mi okozza cukorbetegség esetén az idegkárosodást és a diabeteszes lábat?

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely lappangva alakul ki, és gyakran megesik, hogy mikor a beteg szakemberhez kerül, már súlyos károkat okozott a diabetes. Amennyiben a vércukor szintje tartósak magas, úgy az – többek között- könnyen súlyos idegkárosodást eredményezhet - nem ritkán ez a szövődmény hívja fel a figyelmet a cukorbetegség fennállására. Az állapot ugyanis egyrészt károsítja az idegek anyagcseréjét, másrészt tönkreteszi az idegrostokat ellátó ereket, így csökken azok vérellátása, ezáltal kevesebb oxigénhez jutnak. Mivel a 2-es típusú cukorbetegség lappangva alakul ki, sokszor a végtagok zsibbadása és érzéketlensége jelzi a zavart, ami már egy kialakult idegkárosodásra utal. Diabetes esetén ez az idegkárosodás gyakran a lábat érinti, diabeteszes lábat okozva.


Milyen jelei vannak?

Az egyik leggyakoribb tünete a lábak zsibbadása, aminek következtében az illető járás körben mintha nem érezné saját végtagjait. Ezen kívül felléphet bizsergés és égő érzés is, valamint sokan beszámolnak arról, mintha kesztyű/zokni lenne rajtuk.

Idegkárosodára utal, ha az illető néha áramütésszerű érzést érez, sőt, az is előfordulhat, hogy önkéntelenül leejti azokat a tárgyakat, amiket éppen a kezében tart. Természetesen ez az egészségeseknél is megeshet, ám ha rendszeresebbé válik, úgy az problémát jelezhet.

Az érzékkiesés és a zsibbadás gyakran bizonytalan járást és egyensúlyvesztést okoz, mivel az izomgyengeség a boka körüli területre is hatással lehet. Amennyiben ezt gyakran tapasztalja, érdemes vérvizsgálattal megbizonyosodni a vércukor szintjéről, valamint megvizsgáltatni a lábát diabeteszes láb irányába- mondja dr. Porochnavecz Marietta a Cukorbeteg Központ diabetológusa.

A károsodott idegi funkciók nagy hatást gyakorolnak a járásra, és ez bizony a lábfej alakját is befolyásolhatja, mivel máshová rakódhat a súlypont. Éppen ezért szokatlan változásokat tapasztalhat a beteg a láb boltozatában. Az egyik leggyakoribb deformálódás a kalapácsujj, amikor az egyik lábujj (a nagy lábujjat kivéve) eldeformálódik.

Ha valakinél idegi károsodás áll fenn, úgy előfordulhat, hogy egyszer csak megmagyarázhatatlan sebek, hólyagok jelennek meg lábon. Ennek oka gyakran az, hogy az illetőnél olyannyira csökken a fájdalomérzet, hogy nem veszi észre, ha megsérül. Ez nagyon veszélyes is lehet, egyrészt mert a cukorbetegeknél rosszabb a sebgyógyulás, és megnő a fertőzésveszély, a fekély kialakulása, másrészt így könnyen súlyos sérüléseket is szenvedhet (pl. leforrázás, égési sebek)

Bár a probléma okozhatja, hogy a beteg kevésbé érzékeli a meleget/hideget, ám az is előfordulhat, hogy túlságosan is érzékenyen reagál a szélsőségesebb hőmérsékletekre. Pl. egy meleg csésze teát forrónak érez, és szinte fájdalmas egy hidegebb kéz érintése. Emellett megeshet, hogy melegnek/hidegnek érzi a végtagjait különösebb ok nélkül.

Állítsa be vércukorszintjét, hogy elkerülje a nagyobb bajt

Amennyiben a fent említett tüneteket tapasztalja, fontos, hogy részt vegyen terheléses vércukor vizsgálaton, hogy kiderüljön, diabetes áll-es a panaszok mögött. Hogy elkerülhesse a diabéteszes láb, az idegkárosodás súlyosbodását és a cukorbetegség egyéb súlyos szövődményeit, fontos, hogy megfelelően be legyenek állítva a vércukor értékei, hiszen más esetben akár fekélyhez, tartós mozgásképtelenséghez és amputációhoz is vezethet a probléma. Hogy milyen mértékű a károsodás, azt a szakember speciális vizsgálatokkal, rendszeres tesztekkel ellenőrzi, és személyre szabott terápiát javasol, ami a vércukor beállításán kívül egyéb gyógyszeres kezelést foglal magában. Diabéteszes láb esetén mindez kiegészíthető speciális talpbetét viselésével, megfelelő lábápolással, esetleg sebész – és más szakemberek- közreműködésével, mézes sebkezeléssel és lökéshullám terápiával.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.