Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezer oka van, hogy lefogyjon!

Érdekességek2017. november 04.

Csinosnak lenni jó! Jóleső érzés a tükörbe pillantva egy pluszkilóktól mentes alakot látni. Mégis, sokan feladják a harcot, nem küzdenek a túlsúly ellen, beletörődnek a kövérségbe. Miközben ismert, hogy az elhízás nem csak a kinézetnek árt, számos betegség rizikófaktora is.

Hosszan sorolhatók azok a kórképek, amelyek elsősorban a túlsúlyos, elhízott férfiaknál és nőknél jellemzők. Napjainkban már a különféle betegségek, panaszok és az elhízás közötti biokémiai kapcsolat is ismert. Tudjuk, hogy milyen anyagok, hormonok felelnek azért, amiért a megfelelő testsúly túllépése egészségügyi kockázatokkal jár. Ezek közül ismertetünk néhányat.

A normálisnál nagyobb súllyal összefüggő betegségek között elsőként a 2-es típusú cukorbetegség és a különféle szív- és érrendszeri kórképek említhetők. Emellett azonban a különféle daganatok gyakorisága is jelentősen megnő az elhízás következtében, és az alvás nyugalmát megzavaró horkolással és a potenciálisan súlyos következményekkel járó alvási apnoéval is gyakrabban kell számolni.

Cukorbaj

Azoknál, akik súlyfelesleggel küzdenek, a sejtek általában úgy reagálnak a túlsúlyra, hogy érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben; aminek következtében hamarabb vagy később, de kialakul a diabétesz. Statisztikák alapján a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 80 %-a túlsúlyos, azaz a testtömegindexük (BMI) nagyobb, mint 25.

Ügyelni kellene az ideális testsúly megtartására! Ha valakinél túl sokat mutat a mérleg, de egy okos elhatározást követően sikerül lefaragnia a testtömegének 5 vagy akár 7%-át, és heti 150 percet mozgással tölt, már megelőzheti, de legalább késleltetheti a cukorbetegség kialakulását. Kialakult diabétesz esetén sincs minden veszve! A fogyás és a testmozgás segít a vércukorszint karban tartásában, késleltetheti a cukorbetegség szövődményeinek kialakulását, és lehetővé teheti, hogy a szedett gyógyszerek dózisa csökkenjen.


Szívünk bánja

Az elhízottak rettegett kórképei a szív- és érrendszeri panaszokkal függnek össze. Logikusnak tűnik, hogy a szívtől nagyobb munkát igényel egy túlsúlyos szervezet vérrel való ellátása. Mindez meg is bosszulja magát: a pluszkilók ugyanis rossz laborparaméterekkel, magas vérzsírszinttel, emelkedett koleszterinértékekkel, illetve a magas vérnyomás, a stroke és a szívinfarktus gyakoribb fellépésével hozhatók összefüggésbe.


Változtatni sosem késő! A testsúly 5-10%-kal való lefaragása már csökkenti a kockázatát annak, hogy szívbetegségek lépjenek fel. Egy 80 kilogrammot nyomó férfinál vagy nőnél ez 4-8 kilogrammnyi fogyásnak felel meg, ami nem megvalósíthatatlan feladat!

Gyulladásos folyamatok aktivizálódása

Napjainkra ismertté vált, hogy az elhízással párhuzamosan felszaporodó számban megjelenő zsírsejtek nemcsak a derékbőség növeléséért felelősek, de a különféle, általuk előállított kémiai jelátvivő anyagok (ún. citokinek) révén képesek gyulladásos folyamatok kiváltására és azok kedvezőtlen irányba való befolyásolására is.

Ezzel magyarázható, hogy az ízületi kopások és gyulladások jóval többször fordulnak elő túlsúlyosaknál, mint normál BMI-vel rendelkezőknél. Nem csupán arról van szó, hogy nagyobb terhet kell cipelnie a csípőnek vagy a térdnek, ami miatt az fáj, hanem a zsírszövet által termelt gyulladáskeltő molekulák – emellett még pluszban – kedvezőtlenül hatnak az ízületek állapotára.

A daganatos sejtek növekedése is fokozódhat a zsírsejtek által termelt hormonok és egyéb molekulák miatt. Emiatt a túlsúlyosak és az elhízottak gyakrabban szembesülnek a menopauza utáni mellrák, a méhtestrák, a vesedaganat, a vastagbél- vagy végbéldaganat, illetve az epehólyagrák diagnózisával.

A kismamáknak is vigyázniuk kell

Kövérnek lenni semmilyen életkorban és semmilyen élethelyzetben nem előnyös. Vonatkozik ez a kismamákra is. Optimális esetben a teherbe esés időpontjában a leendő édesanya sem nem túl sovány, sem nem túlsúlyos. Ellenkező esetben a terhesség alatti cukorbetegség, a terhességi toxémia és a császármetszéses szülés esélye is megnő.


Ezer és egy oka van, hogy lefogyjon és jobban érezze magát! Tegyen érte!

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.