Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezeket mindenkinek tudnia kell a vérrögökről!

Érdekességek2017. május 20.

Akár az artériában, akár a vénában alakulnak ki vérrögök, mindkét esetben életveszélyes állapotról van szó, melynél nagy hangsúly van mind az akut ellátáson, mind pedig a prevención. Hogy melyek azok az információk, amelyeket mindenkinek tudnia kell a trombózisról, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt. 

A vérrögök életveszélyesek is lehetnek

Az első és legfontosabb, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a vérrögök bizony óriási veszélyt hordoznak magukban, és akár az illető életébe is kerülhet a kialakulásuk- pedig a probléma megfelelő óvintézkedésekkel megelőzhető lenne. Egy korábbi amerikai felmérés szerint sajnos a megkérdezettek csupán 57 százaléka volt tisztában a mélyvénás trombózissal (DVT) és annak veszélyeivel. Pedig ugyanolyan életveszélyes állapot, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, ráadásul az International Society on Thrombosis and Heamostasis szerint a második vezető fogyatékossági ok a magasabb jövedelmű országokban.


Nem csak az idősebbeknél alakulhat ki

Sokan úgy gondolják, hogy a vérrögök egyedül az idősebb korosztály tagjait veszélyeztetik, és bár az igaz, hogy a kor előrehaladtával nő a kialakulásuk esélye, ám igen gyakori az is, amikor fiataloknál lép fel trombózis, például fogamzásgátlók szedése során. Az ösztrogén hormont tartalmazó fogamzásgátlók fokozzák a trombózis kialakulásának veszélyét, főleg, úgy, hogy ha az illetőnek öröklött trombofíliája is van, (amit a tabletta szedésének megkezdése előtt ki kellett volna vizsgálni) Természetesen a fiatal férfiakat sem kerüli el a trombózis, például baleset, gipszrögzítés alkalmával, amennyiben nekik is van öröklött trombózis hajlamuk

Nem jár mindig figyelemfelhívó tünetekkel

A trombózis legjellemzőbb tünetei a fájdalom, az adott végtag bedagadása és livid elszíneződése. Ennek ellenére nem ritka az sem, hogy igen elhanyagolható panaszok jelentkeznek (pl. izomlázszerű fájdalom), de az is meglehet, hogy semmi sem hívja fel a problémára a figyelmet- ezt nevezzük néma trombózisnak. Ennek nagy veszélye, hogy az illető nem tud az állapotáról, és a keletkezett vérrög leszakad, majd a tüdőbe kerülve embóliát okoz.
A tüdőembólia tünetei: mellkasi fájdalom, köhögés, véres köpet (nem mindig), nehézlégzés, izzadás, szapora pulzus, kis fizikai terhelésre is fulladást jelentkezik.

Ezek a hajlamosító tényezők

A mélyvénás trombózisnak több hajlamosító tényezője is van. Magasabb rizikót jelentenek pl. az ortopéd műtétek, így ekkor a protokoll szerint mindenki részesül megelőző véralvadásgátló terápiában. Ezen kívül a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos beavatkozások és kezelési módszerek (pl. kemoterápia) is nagy rizikót hordoznak, csakúgy, mint bizonyos hormonális terápiák, a várandósság és a gyermekágyi időszak. Végül érdemes tudni, hogy a családi halmozódás (szülőknek volt trombózisa) is hajlamosító tényezőnek számít, továbbá a 60 év feletti életkor, a dohányzás, a túlsúly, gipszrögzítés, valamint bizonyos betegségek, állapotok (pl. súlyos visszeresség, diabetes, hipertónia, kiszáradás, mozgásszegény életmód). Jó, ha mindenki tisztában van a fent felsoroltakkal, hiszen ekkor megnő a trombózis kialakulásának rizikója – pláne ha az illetőnek genetikai hajlama is van rá-, így szükség esetén konzultálhat szakemberrel az egyéni rizikóbecslésről és a megfelelő prevencióról- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Van, hogy gyógyszerre van szükség

A vérrögök kialakulásának megelőzése érdekében igen fontos a megfelelő életmód, vagyis a túlsúly leadása, a rendszeres mozgás, az egészséges étrend, 2-3 l folyadékfogyasztás, valamint a dohányzásról való leszokás. Ezen kívül szükség lehet kompressziós harisnya viselésére is, főleg akkor, ha visszértágulatokkal küzd a páciens. Érdemes tudni, hogy vannak olyan állapotok, amikor véralvadásgátló terápia is indokolt lehet! Hogy pontosan kinek is van rá szüksége, és mely trombózis rizikót fokozó szituációk kialakulásakor, azt szakember dönti el előzetes rizikóbecslés alapján.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.