Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Együtt „pelenkázott” Peller Mariann és Péter Szabó Szilvi

Érdekességek2017. május 11.

A kipirosodott bababőr még a leggondosabb ápolás ellenére is előfordulhat. A babapopsi pedig minden kicsinél érzékeny pont. Anyukaként ismerős problémák ezek Péter Szabó Szilvinek és Peller Mariannak is, akik többek között, a sokak számára kicsit tabutémának számító pelenkacsere körüli dilemmákat is körbejárták nemrégiben egy kerekasztal-beszélgetésen.

Gyakorló sztáranyukáink bőrgyógyász és belgyógyász szakértők segítségével boncolgatták a témát.

Péter Szabó Szilvi még csak nemrég csöppent az anyaszerepbe, Emma most lesz 5 hónapos. Így a csinos énekesnő szorgosan gyakorolja a kicsi körüli teendőket, és úgy érzi, egyre magabiztosabb. Peller Mariannt két gyerekes anyukaként ma már viszonylag kevés helyzet éri váratlanul, ami persze nem azt jelenti, hogy ne lennének néha kisebb-nagyobb „balesetek” a pelenkázó körül.

„Mázlista vagyok, hogy a férjem bevállalja a durvább eseteket is”

„Gyakran mosolygunk a férjemmel azon, hogy a nagyszülők mennyire tudják részletezni, hogy éppen mi történt a pelenkában vagy a biliben. Családon belül ez nálunk abszolút nem tabutéma. Ráadásul olyan mázlista vagyok, hogy a férjem is bevállalja a durvább eseteket is, ha éppen nincs szabad kezem” – kezdte Peller Mariann. „Az elmúlt időszakban a kisebbik fiam Szilveszter egymás után kétszer is beteg volt és antibiotikumot kellett szednie. Ennek olyan hasmenés lett a vége, hogy akadtak nehezebb napjaink. Akármennyire odafigyel az ember, nem biztos, hogy azonnal észreveszi, ha tele van a pelus. Az ilyen balesetek pedig bizonyos helyzetekben már rövid idő alatt is csúnya irritációt, kiütéseket okozhatnak az érzékeny bababőrön” – tette hozzá Mariann, akitől az is megtudtuk, hogy ezeket az eseteket leszámítva, inkább nagyobbik fiának érzékenyebb a bőre, és gyakrabban előfordul nála irritáció vagy bőrpír, amelyre hosszú keresés után megtalálta a számára megoldást jelentő, az érzékeny bőrre kifejlesztett Sudocrem care & protect kenőcsőt.


„Eleinte… ügyetlenke voltam pelenkacserénél”

Marianntól Péter Szabó Szilvi vette át a szót, aki nevetve mesélt a kezdeti nehézségekről.
„Eleinte, mint minden elsőgyermekes anyuka, ügyetlenke voltam a pelenkacserénél is. Ugyan Emma érkezése előtt is pelenkáztam már egyszer-kétszer, de gyakorlatlan voltam. Igyekszem nagyon odafigyelni, hogy elkerüljem a „pelenkagondokat”, és szerencsére Emmának nincs kifejezetten érzékeny bőre, de az első hónapokban mi is küzdöttünk a száraz arcbőrrel és tejkiütéssel” – tudtuk meg az énekesnőtől, aki már most rajtra készen várja a következő kihívásokat. „Még nincs egész öt hónapos a kislányom, így tudom, sok olyan időszak áll előttünk, ami kihatással lehet majd a bőrápolásra is. Rengeteg hasznos tanácsot kaptam ma is, , és már most felkészültem lélekben arra, hogy fogzásnál és a hozzátáplálásnál, esetleg egy-egy antibiotikumos kezelésnél lehetnek majd olyan időszakok, amikor az átlagosnál is jobban oda kell majd figyelnem Emma bőrére, mert érzékenyebb lehet” – tette hozzá Péter Szabó Szilvi.

A sztáranyukákat Dr. Csitos Ágnes bőrgyógyász és Dr. Makleit László belgyógyász látta el hasznos információkkal és tanácsokkal a Sudocrem care & protect kerekasztal-beszélgetésén.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.