Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

E-recept – Ezeket kell tudnunk róla (1.rész)

Érdekességek2017. október 29.

November 1-jétől kényelmesebb lesz a receptfelírási és a gyógyszerkiváltási folyamat. De mint mindenhez, még a kényelemhez is hozzá kell szoknunk. Ehhez a hozzászokáshoz bő egy évünk van. Ezalatt párhuzamosan működik a beteg számára eddig megszokott papírrecept és a „láthatatlan” elektronikus recept (e-recept).

Nem kell többé kívülről fújnunk, hogy mikor milyen gyógyszereket írt fel nekünk az orvos, és még amellé miket vettünk a patikában. Vagy, hogy mire cseréltük le a régi vérnyomáscsökkentőt, mert mindezt egy elektronikus rendszer tárolja nekünk, úgy, hogy azt szükség esetén látja a kórházi kezelőorvos, a háziorvos és a gyógyszerész is. Ez nagyfokú biztonság a beteg egészsége érdekében.

Tehát, ha elmegyünk az orvoshoz, ő megírja az e-receptet a számítógépében, de azért – biztos, ami biztos – a kezünkbe adja azt papíron is (2018. év végéig). A papírvényt oda tudjuk adni a rokonunknak, ha nem tudunk mi elmenni a patikába. Mi viszont betérhetünk a gyógyszertárba akkor is, ha nincs nálunk a papír, mert – amennyiben bemutatjuk az elektronikus személyigazolványunkat, vagy ennek hiányában a TAJ kártyánkat és hagyományos személyinket – a gyógyszerész látja a számítógépen, amit az orvos nekünk felírt


Összegyűjtöttük az új rendszerrel kapcsolatban felmerülő gyakori kérdéseket a válaszokkal együtt:

E-recept kérdezz-felelek

1. A híradóban azt hallottam, hogy havi receptjeimet orvosom hamarosan elektronikus úton fogja felírni, és így is tudom majd kiváltani a gyógyszertárban. Mikortól lesz ez? 

Az e-recept szabályozást tartalmazó miniszteri rendelet jelenleg alkotmányossági vizsgálaton van. A tervek szerint 2017. november 1-jétől az elektronikus, vagyis „e-”recept-rendszer elérhető minden gyógyszertárban.

2. Gyakran nagyon fáj a lábam, így van, hogy napokig nem tudok lemenni a boltba vagy a patikába. Ilyenkor a lányom vagy a szomszéd szokta kiváltani a vényeket. Azt hallottam, hogy a gyógyszertárakban csak személyesen, igazolvány bemutatása után kaphatom meg gyógyszereimet. Ez igaz?

Gyógyszerkiváltás nem csak igazolványalapú azonosítás után lehetséges majd. Az e-vényről az orvos papírvényt – ún. „felírási igazolást” – is kiállít, amelyet a beteg átadhat hozzátartozójának, gondozójának, szomszédjának vagy ismerősének, aki ezt a gyógyszertárban bemutatva ugyanúgy kiválthatja a páciens gyógyszereit, mint ahogy eddig tette. Amennyiben például a beteg otthonában hagyományos papírvényt írt kézzel a kezelőorvos, akkor a gyógyszerkiváltás ugyanúgy a papíralapú recepttel fog történni, mint eddig.

Hiteles egészségügyi információkat szeretne? Kérje INGYENES magazinunkat a gyógyszerésztől novemberben is!

3. Ha nincsenek nálam a vények, de épp a gyógyszertár felé járok, ki tudom váltani felírt gyógyszereimet? 

A felírt e-recepteket a beteg a saját maga számára bármely patikában kiválthatja, elegendő hozzá a TAJ kártyájával és hagyományos személyi igazolvánnyal vagy kényelmesebben e-személyi igazolvánnyal (PIN-kód beütése után) igazolnia saját magát. Később viszont már nem használhatja fel a kiváltott e-vényekhez tartozó felírási igazolásokat, tehát nem válthatóak ki a gyógyszerek duplán.

4. Gyerekeimnek – mindkettő 14 éven aluli – felírt gyógyszer esetén hogyan történik a kiváltás? 

A továbbra is megmarad a papíralapú vény (elektronikusan felírt vény esetében felírási igazolás), amely nem más, mit egy hagyományos rózsaszín recept egy új vonalkóddal ellátva. Ezzel – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a szülő is kiválthatja a gyermeke gyógyszerét.

5. Orvosom gyakran ír fel kötszert, gyógyászati segédeszközt és a patikában készítendő gyógyszert. Hogy fog történni ezek felírása és kiváltása az e-recept bevezetésével?

A patikában elkészítendő gyógyszereket (magisztrális készítmények) szintén e-receptre írják fel. A gyógyászati segédeszközöket és kötszereket még az eddig megszokott papíralapú receptre fogja írni az orvos.

EESZT Információs portál: www.e-egeszsegugy.gov.hu
Információk az e-recept rendszerről: ITT

Dr. Bertalan Lóránt
gyógyszerész-konzulens
Heiling-Koltai Beáta
EESZT kommunikációs szakértő


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.