Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak a trendi alak vonzó? – Korunk testtrendjei (1.)

Érdekességek2017. szeptember 09.

Egy-egy kor aktuális testtrendjét a kifutók modelljei képezik le, mutatják meg a legnyilvánvalóbban. Ám a 90-es évek anorexiára hajazó divatos testképe sem tudta elhomályosítani a nők emlékezetét - pl. a Willendorfi Vénusz dús idomait illetően... Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász beszélt nekünk a divat globalizációjáról, s hogy mennyire függünk az aktuális testsúlytrendektől. 

A zsírpárnák évezredeken át a gazdagságot, egészséget jelképezték, hiszen “vész-éléskamrát” biztosítottak éhínség esetére. Az utóbbi bő 100 évben azonban a divat globalizációja gyorsan változó alak-divat trendeket teremtett, melyek nagyjából 10 évenként változnak.

Az a szép, az a szép– Ki a szép?

“Az 1900–1910 közötti időszakban a homokóra alak: nagy keblek, széles csípő, karcsú derék hódított, a következő évtizedben viszont a bakfis testalkat volt divatos. Az 1930-as években a nőies domborulatok kora visszatért, a 40-es évek sztárjai ehhez képest karcsúbbak, sportosabbak lettek. A háború után érthetően az élet élvezetére vágyott mindenki, és megjelentek az 50-es évek teltkarcsú szexszimbólumai. Az 1960-as évek drasztikus alak-divat változást hoztak: a teltkarcsú helyébe a még serdületlen lányokra jellemző vékony testalkat lépett. A 70-es években az egészségesen sportos alak volt a trendi, a napbarnított bőr kötelező kelléknek számított. A 80-as évek szupermodelljei vékonyak, mégis sportosak voltak egyszerre, a 90-es években  az extrém, szinte anorexiásan  vékony testalkatra, az ún. heroinsikkre  váltott a divatvilág, az egészség háttérbe szorult.

Jelenleg a magas, sportos, de nem túl izmos, dúskeblű testalkat a divatos, és izgatottan várjuk, mi lesz a következő trend, amelyhez alkalmazkodni kellene.”


Téged is megviselnek az elvárások?

“Felvetődik természetesen a kérdés: mennyire egészséges az alak-divat trendek szolgai követése, illetve egyáltalán lehetséges-e ez? Hiszen minden embernek megvannak azok a testalkati adottságai, melyek  nem változtathatóak meg gombnyomásra.

Felvetődik még egy kérdés: pszichésen milyen hatása van annak, ha a testalkatunk az egyik időszakban még trendi, a másik időszakban pedig már kiment a divatból – anélkül, hogy akár egy kilót is felszedtünk vagy leadtunk volna” – árulta el Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász.

Világjárvány lett az elhízás

A divat diktálta alak-trend változásokkal együtt az utóbbi évtizedekben egy másik, az egészségi állapotot sokkal inkább befolyásoló trend is kibontakozott: az elhízás világjárvánnyá válása.

Ez nem véletlen, hiszen a motorizációnak, a képernyő előtt töltött sok időnek köszönhetően egyre kevesebbet mozognak az emberek, az étel kínálat és az adagok nagysága jelentősen megnőtt,  a stressz a mindennapok része lett, tehát ún. obezogén (hízást elősegítő) környezetben élünk.

Magyarország az elhízás vonatkozásban élen jár, az európai rangsorban az 1. helyezés, a világrangsorban pedig a 3. helyezés a miénk.

 

Magyarországon több millió ember rendelkezik súlyfelesleggel, a túlsúly és elhízás trendje jelentős változást mutat:  1988-ban a lakosság 55%-a, 2014-ben pedig a nők 62%-a, a férfiak 67%-a rendelkezett súlyfelesleggel. Az elhízás gyakorisága drámaian nőtt: az 1988-ban a lakosság 16%-a volt elhízott, 2014-ben már 33% ez az arány. Korcsoportonkénti és nemek szerinti bontásban a 18-34 év közötti nők 37%-a, a férfiak 41%-a rendelkezik súlytöbblettel. A 35-64 éves korosztályban a nők 66%-ának, a férfiak 75%-ának van súlyfeleslege, a 65 év felettieknél a nők 79%-a, a férfiak 83%-a túlsúlyos vagy elhízott. (forrás:a Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 1988, 2009 és 2014  adatai).
Mivel a fejlett társadalmakban a súlyfelesleggel rendelkezők száma mostanra jóval meghaladta a normál testalkatúakét, a szemünk  alkalmazkodott ehhez a látványhoz, és már nem mindig ismerjük fel, hogy mi magunk vagy családtagjaink, pl. gyerekünk túlsúlyos vagy elhízott. Ez az újfajta testképzavar a fatorexia, aminek az a veszélye, hogy aki nincs tudatában súlyfeleslegének, az nem is tesz ellene.

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?

Miért fontos a szemorvosi vizsgálat?

2025. december 07.

Elég-e a szemüveg a jó látáshoz? Miért kellene tünetmentesen is szemészeti vizsgálaton részt vennünk, ha a családban volt már zöldhályog? Mit jelent e tekintetben az egészségtudatosság? Professzor Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája a szem egészségéről, a leggyakoribb szembetegségekről, a korai felismerés és kezelés jelentőségéről beszélt.

Az egészséges, „jó” látás messze nem csak a szemüveggel korrigált látásélességet jelent, ugyanis a szem egy szerv, aminek szervi betegségei lehetnek. Ezért csupán optikai megközelítéssel a betegségek egyáltalán nem menedzselhetők. Amennyiben valaki szemészeti betegség eredetű, még viszonylag enyhe problémáit szemüvegek felíratásával próbálja orvosolni, ahelyett, hogy szemészorvosi vizsgálattal kezdené az ellátást, akkor kifuthat az időből és akár végleges károsodást szenvedhet. Tehát első az orvosi vizsgálat és csak utána következhet az optika.