Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aludj baba, aludjál…

Érdekességek2017. április 22.

Alszik a baba, alszik…De nem gyakran és még csak véletlenül sem akkor, amikor kellene. Mind a baba kialvatlanság, mind pedig a rendszertelen alvások szülőkre gyakorolt hatása, igen komoly gondokat tud okozni az egész családnak. 

Egyszer megkeresett egy meggyötört édesanya, aki elpanaszolta, hogy kétéves leánya egyáltalán nem alszik. A kialvatlan anyuka fáradt és kétségbeesett volt, szemben vidám és eleven kislányával. Miután részletesen megbeszéltük, mennyit alszik a kislány, kiderült, hogy kilenc órát naponta. Igaz viszont, hogy négyet nappal, két részletben, a maradék ötöt éjszaka, de éjfél és négy óra között többnyire ébren van (és vele együtt a kialvatlan család). A kilenc óra alvás nem sok ebben a korban, de úgy tűnik, hogy ennek a kislánynak elegendő. Csakhogy a szülőknek nem lehet elég négy óra alvás! – meséli tapasztalatait Dr. Boross Gábor gyermekgyógyász.

Fáradt szülők

Az alvászavar meglehetősen általános probléma ebben az életkorban. A cambridge-i egyetem pszichológusainak tanulmánya szerint a 14 hónapos gyermekek szülei a rendszeres éjszakai felébredést tartják a legnagyobb problémának. Egy részletes felmérés során – szintén Nagy-Britanniából – a megkérdezett édesanyák 35%-a számolt be arról, hogy az éjszaka egy részében ébren volt. Harmincöt százalék! Ennyi fáradt szülőt!


A kicsik alvásigénye

A baba napi alvásigénye rendkívül változó. Az újszülött átlagban 16-18 órát alszik, féléves korban már csak 14-15 órát, másfél éves korban ennél is kevesebbet, 10-12 órát szundít átlagosan. Az sem mindegy, hogy a baba mennyit alszik egyhuzamban. Míg az újszülött csak néhány órát, addig egy féléves csecsemő már 8 órát is alhat egyfolytában. Ha ez az idő éjszakára esik, a szülők boldog embernek érezhetik magukat.

Az átlagos értékek nem minden gyermekre vonatkoznak. Csak annyit jelentenek, hogy a gyermekek fele ennél többet, másik fele meg ennél kevesebbet alszik. Egy féléves baba alhat 10, vagy akár 16 órát is. Egyik sem kóros.

A “rosszalvó” gyerek nem a nevelés kudarca

Azt viszont fontos leszögeznünk, hogy a “rosszalvó” gyermek nem nevelési kudarc, ahogy azt még ma is sokan gondolják. Az alvási szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. Nincs olyan biztos recept, amelynek segítségével az addig éjszakákat végigüvöltő gyermek néhány kezelést követően már úgy megy aludni, mint egy angyal. Majdnem biztos, hogy csak hosszabb kísérletezés után találjuk meg azt a módszert, ami a mi babánk esetében is hatásos (ha egyáltalán megtaláljuk).

Az alvási problémák a lefekvéssel kezdődnek

Gyermekünk nem akkor akar ágyba bújni, amikor mi szeretnénk. Talán még nem álmos, esetleg érdekli, ami körülötte történik, játszani szeretne stb. Ugyanakkor a szülőknek nagy szükségük lehet a gyermekek nélkül eltöltött néhány órára esténként. Ebben az esetben segíthet a rendszeresség. Ha a kis bébi megszokja, hogy minden este kb. 8 óra körül – a fürdetés és a vacsora után – ágyba kerül és alhat, akkor számára ez természetes lesz. A későbbiekben sem akar tovább fennmaradni. Ha időnként áthágjuk a magunk alkotta szabályt, és egy vendégség vagy valamilyen közös program kedvéért hol hétkor, hol tízkor fektetjük le gyermekünket – amit természetesen megtehetünk -, akkor ne várjuk el, hogy a gyerek a későbbiekben örömmel menjen nyolckor lefeküdni.

Ne legyen büntetés az alvás!

Soha ne küldjük büntetésből ágyba a gyerekeket! Ne mondjuk, hogy ma nem viselkedtél rendesen, ezért előbb kell lefeküdnöd. Nagyobb gyerekkel ne éreztessük, hogy a lefekvéssel valamiből kimarad. Például: “Most már feküdj le, mert a tv-műsor nem neked való”, vagy “amiről most beszélgetünk, az csak ránk tartozik”. Legyen a lefekvés az öröm forrása. Ezt szolgálhatja a rövid esti mese, vagy hogy a kedvenc játékait magával viheti az ágyba. Az esti elalvás vagy az éjszakai felébredések után az elalvás hosszú évekig összefügghet azzal, amit a baba kisbabakorában megszokott. Ha csecsemőkorban minden alkalommal elaltattuk, azaz szopás közben aludt el a baba, vagy álomba ringattuk, a későbbiekben is mindig ezt a kellemes módját fogja igényelni az elaltatásnak. Helyesebb talán, ha hagyjuk elaludni, nem tartjuk addig kézben, amíg elalszik, hanem amikor már látjuk, hogy álmos és ellazult, akkor az ágyába téve engedjük ott álomba szenderülni.

Dr. Boross Gábor
gyermekgyógyász szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.