Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

Érdekességek2017. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.


Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát.

Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát.

Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszú távú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek.

A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Az immunterápiát március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

20 éve szolgálnak a leggyorsabb életmentők

2025. június 06.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány továbbra is kiemelten támogatja a mentőmotorosokat

Idén húszéves a magyar Mentőmotoros Szolgálat, amely május és október között minden évben biztosítja a leggyorsabb földi életmentést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány az elmúlt években kiemelt támogatást nyújtott a motoros mentők számára – új mentőmotorokat, életmentő eszközöket, valamint speciális felszereléseket biztosítva, hogy a „kétkerekű őrangyalok” még hatékonyabban segíthessék a bajbajutottakat.

A mentőmotorosok a hazai sürgősségi ellátás egyik nélkülözhetetlen egységét képezik. Gyorsaságuk – különösen városi forgalomban vagy autópályákon – sokszor életmentő lehet, hiszen gyakran ők érnek elsőként a baleset helyszínére, stabilizálják a sérülteket, és felkészítik őket a mentőautós szállításra. Motorjaikkal olyan helyekre is eljutnak, ahol a mentőautók nehezen tudnak közlekedni – legyen szó mélygarázsról, álló kocsisorról, erdei útról vagy egy zsúfolt pályaudvarról.

A mentőmotoros lét nemcsak izgalmas, hanem óriási felelősség is. Az ellátás egyedül zajlik, gyors döntésekkel és precíz mozdulatokkal. „A 7500 bajtársunk közül alig több mint 80-an dolgozunk ilyen formában, teljesen egyedül.” – mondja Nagy Norbert mentőtechnikus, aki 2017 óta szolgál mentőmotorosként is. „Az érzés, amikor segíteni tudsz egy betegen, olyan sikerélményt ad, amitől aztán napokig, hetekig más világban jársz. Tavaly például 800 alkalommal riasztottak bennünket belgyógyászati, traumatológiai esetekhez, allergiás reakciókhoz, és hat sikeres újraélesztést hajtottunk végre.”

Az idei évben a mentőmotoros csapat 14 fővel bővült. A különlegesen képzett szakemberek mentés- és vezetéstechnikai tréningek során fejlesztik tudásukat, hogy minden körülmények között biztonságosan tudjanak segítséget nyújtani. A gyors kiérkezés azonban önmagában nem elég, a hatékony segítséghez elengedhetetlen a korszerű felszerelés is. A Mentőalapítvány által biztosított defibrillátorok, teljesen felszerelt új mentőmotorok, valamint speciális mentéstechnikai eszközök – például mini motoros szívó – jelentős mértékben növelik a beavatkozások hatékonyságát.

A Mentőalapítvány online kampánnyal hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedés fontosságára, hogy minél több baleset megelőzhető legyen. Nagy Norbert szerint kulcsfontosságú a tudatosság és a fegyelem, főleg nyáron, amikor megnő a motoros forgalom. „A sisak nem divatkiegészítő, hanem életet menthet. Nem számít, milyen rövid az út, a baleset bárhol megtörténhet.” – nyomatékosítja a mentőtechnikus. A jól látható, élénk színű védőruházat ugyancsak jelentősen csökkenti a baleset kockázatát. A motorosnak mindig figyelnie kell: tükör, váll, irányjelző – minden mozdulat előtt. A gyors helyzetfelismerés és reakcióképesség létfontosságú.

A napsugárzás csak a napsütéskor árthat?

2025. június 06.



Sokakat megtéveszt, ha felhős az idő, mert akkor nem süt a nap, ezért nem is számítanak arra, hogy a bőr leéghet. Sajnos, ez nem így van. A felhők az ultraviola sugárzás nagy részét áteresztik. Az áteresztett sugarakat a világos felületek (fehér homok, hó) jól visszaverik, és a visszavert sugarak is a testet érik.

A vízparton – a direkt napsugárzást nem számítva – a testet a vízről, a homokról visszaverődő UV-sugarak is érik. A sugárzásra jellemző, hogy még a vízfelszín alatt is érvényesül a hatása. Az árnyékban viszont csak az UV-sugárzás fele éri a testet.

Mivel az UV-sugarak jó részét a légkör ózonrétege kiszűri (ezért is veszélyes az „ózonlyuk” növekedése) kézenfekvő, hogy a magas hegyeken a sugárzás mértéke nagyobb. Ezért a hegymászókat és a síelőket is éppen úgy fenyegeti a leégés veszélye, mint a tengerparti napozókat. (Erről „A téli sportok veszélyei” című részben olvashat a kiadványban.)

A közönséges égéssel ellentétben a bőrbe hatoló UV-sugarak a sejtek örökítőanyagát, a DNS-készletet károsítják. Bőrünk nem felejt, az ismételt sugárártalmak összeadódnak és az esetleges késői károsodások évtizedek múlva jelentkeznek pl. bőrrák formájában.

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.