Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Agresszió kisgyerekkorban – Mikortól várható el az önkontroll? (2.)

Érdekességek2017. május 15.

Lehetséges kordában tartani az indulatokat?

Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért és hogyan tudunk úrrá lenni az indulatainkon. Az egyik ilyen felfogás szerint evolúciósan megéri, hogy – akár az állatvilágban is – az agresszió korlátozás alá kerüljön. Persze ezt megelőzi egy úgynevezett hierarchia harc, mely végén kialakul egy dominancia rendszer, amelyhez alkalmazkodnak az együttélés könnyebbé tételének érdekében. Így ebben a hierarchiában mindenki ismeri a helyét, hogy ki-kivel hogyan léphet interakcióba, kinek „hol a helye”. Agresszív viselkedést ezután a ranglétra alján levő egyedek nem tanúsíthatnak, csak az ő alattuk levők felé.

Egy másik elmélet szerint a frusztráció okozta indulatot ha ártalmatlan módon ki tudja élni a személy, valamilyen társadalmilag elfogadható módon, akkor az átélt katarzison keresztül csökken a benne rejlő agresszió.

Így például ha az ovistárs megütése, vagy a szülőnek való visszakiabálás helyett a gyermek vagy felnőtt céltáblára lőhet, vagy bokszzsákot üthet, akkor a benne rejlő indulat csökkenni fog. Ezzel kapcsolatos bizonyítékok nem egyértelműek, mégis mind a terapeuták, mind a laikus emberek előszeretettel alkalmazzák ezt a technikát.


Az indulatok korlátozására gyakran használt eszköz a büntetés. Ezzel azonban óvatosan kell bánni. Egyrészt nem minden esetben működik. Fontos, hogy teljesen következetesnek kell lenni, és a nem kívánt cselekedet után minél hamarabb kell megtörténnie a büntetésnek, továbbá az őt megbüntető személynek a gyermek számára fontosnak kell lennie, és azonosulnia kell vele. Másrészt a büntetés fordítva is elsülhet: korlátozó, fenyegető, agresszív nevelési stílus megerősíti, ezáltal fokozza az erőszakos viselkedés megjelenését. Sokkal hatékonyabb a nem agresszív, azaz a kívánt viselkedés megerősítése, jutalmazása. Így alternatívát kap a gyermek az agresszív aktus helyett. Sok esetben ez azzal jár, hogy az agresszorra kevesebb figyelmet szánnak egy konfliktushelyzetben, vagy egyenesen nem vesznek tudomást az erőszakos gyerekről, csak az együttműködés tanúsításakor.

Végül a kognitív kontroll, azaz az észre való hatás is eszköz lehet az indulatok kordában tartásához. Ehhez azonban egy bizonyos életkort el kell érni. Óvodáskorig, sőt, annak is inkább a második feléig csak kiegészítő eljárásként működik az elbeszélgetés, megmagyarázás, mivel a kisebb gyerekeket impulzusaik, mozgásuk irányítja, és az eszük csak később kapcsol be. Ennek ellenére fontos tudatosítani, hogy a helyzetben a másik személy mit érez, hogyan élheti meg a bántást, és hogy nem oldja meg a helyzetet az agresszió. Ám valódi érvényesülése ezeknek a gondolatoknak később bontakozik ki.

Mi szükséges az önkontrollhoz, viselkedéskontrollhoz?

A fenti elméleteknél láthattuk, hogy bizonyos érettség szükséges ahhoz, hogy gátlás alá kerüljön a tudattalanul indított agresszív cselekedet. Ehhez az érettséghez feltétlenül szükség van az önkontroll fejlődésére, illetve arra, hogy internalizálódjon, azaz belsővé, sajáttá váljon a korábban a szülőktől, társadalomtól érkező elvárás, értékrendszer.
Ezek kialakulása egy folyamat, melyhez egyrészt szükséges, hogy az énközpontú, azaz egocentrikus gondolkodásmód egyre jobban átforduljon a külvilág felé. Emellett hosszú évek alatt fejlődik ki a valódi empátia, mely képességgel a másik személy helyzetébe, érzéseibe tud belehelyezkedni. Ez a kettő feltétlenül fontos ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkodjon a gyermek azon, hogy miért NEM érdemes az agressziót választania.

Emellett Maccoby négyfelé gátló funkciót fogalmazott meg, mely nélkül az önkontroll nem tud működni.

  1. Az első a mozgások gátlása, hiszen kisgyerekeknél megfigyelhetjük, hogy inkább új tevékenységbe kezdenek, mint a más folyamatban levő mozgást abba hagynák. Ekkor még nem fogják tudni leállítani az elkezdett cselekedetet, nincs meg bennük a gátló funkció.
  2. Másodjára érzelmeik gátlása sem kifejlett még. Nem képesek még az érzés intenzitását, erősségét irányítani, így az átélt frusztráció élménye egy az egyben irányítja még viselkedésüket.
  3. Harmadjára a következtetések gátlása is gyengén működik, vagyis válaszaik, reakcióik gyorsak, és híján vannak az átgondolásnak. Így ismét azt tapasztalhatjuk, hogy kezük előbb jár, mint hogy egyéb megoldást keresnének, hiszen nem gondolkodnak még, főleg hirtelen helyzetben.
  4. Végül a választások gátlása is szükséges az önkontroll elsajátításához, vagyis egy összetettebb, nagyobb képet, vagy a távoli jövőt is érdemes figyelembe venni egy könnyen megszerezhető, előttük levő megoldással szemben.

Mind a négy komponens az óvodáskor során kezd kialakulni, megszilárdulni. Így azt mondhatjuk, hogy 5-6 éves korra jutnak el arra az érettségi szintre, hogy a fenti négy gátlófunkció kialakulásával képesek legyenek viselkedésük kontrollálására, így az agresszió legátlására, mások megértésére, és önmagukon kívül való gondolkodásra.

 

Standovár Sára
pszichológus,
interaktív gyermekterapeuta


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.