Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!

Érdekességek2017. november 26.

A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.

Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!

Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is.  Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.


Az idősebbek a fájdalom miatt nem mozognak többet

A kutatás rákérdezett azokra az okokra is, amelyek leginkább megakadályozzák az embereket a rendszeres sportban. Dr. Nagy Sándor fenti állítását támasztják alá az eredmények is! A 30-40 év közöttiek és a 40-50 év közöttiek körében egyértelműen az időhiány az, ami megakadályozza a rendszeres mozgást. 48%-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs ideje rendszeresen, hetente többször mozogni. 14%-uk még nem találkozott olyan mozgásformával, ami örömet jelentene számára, ezért nem sportol, míg minden 10-edik válaszadó valamilyen testi fájdalommal él, és ezért nem tud rendszeresen sportolni. Az idősebbek között viszont ezek az indokok némiképpen átalakulnak, itt már minden harmadik ember testi fájdalommal indokolta, hogy nem mozog többet és csupán a válaszadók 21%-a indokolta időhiánnyal. Érdekes, hogy az idősek egy jó része (39%) egyáltalán nem tudja, hogy miért nem sportol rendszeresen vagy miért nem mozog többet.

A legjobban sétálni szeretünk!

Sport terén egyértelmű népszerűségnek örvend a séta és a gyaloglás. Az idősebbek 83%-a gyalogol rendszeresen, akár hetente többször, de a fiatalok jó része (72%) is erre a könnyed mozgásformára esküszik. A szeniorok 40%-a rendszeresen használ kerékpárt is, a fiatalabb felnőttek körében a biciklizés némiképpen népszerűbb, a válaszadók fele rendszeresen biciklizik. A kirándulás, természetjárás szintén népszerű mozgásformának  számít, a 30-50 év közöttiek közel 40%-a választja ezt a mozgásformát, míg az idősebbek közül minden harmadik válaszadó kirándul rendszeresen. A komolyabb igénybevételt jelentő sportok közül a fiatalabbak közül minden ötödik válaszadó rendszeresen fut, ugyanakkor csak 10%-uk úszik. Az idősebbek –a már gyakori testi fájdalmak következtében – nem igazán futnak, csupán 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen kocogna, ugyanakkor az úszás – mint ízületkímélő mozgásforma – jóval népszerűbb a körükben (14% rendszeresen úszik.) A csapatsportok, a küzdősportok és az extrémsportok csak a felnőttek igen kis részét érdeklik.

Országos szenior sportprogramok várják az idősebb korosztályt

A Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége évek óta misszióként tekint a szenior sportra, és különböző események szervezésével igyekszik meghozni az idősebb korosztály sportolási kedvét. Ennek érdekében számos sport és táncos eseményt szerveznek rendszeresen regionális tagszervezeteiken keresztül, amelyek célja, hogy minél több nyugdíjasnak lehetőséget biztosítsanak a mozgásra. Májustól idén is országszerte zajlanak majd a különböző szenior sportversenyek, sétatúrák, sportnapok, amelyek célja felhívni a figyelmet az egészségtudatos életmódra. Idősebb korban is a testi és lelki egészség kulcsa a rendszeres mozgás. Sajnos ebben az életkorban gyakran előfordulnak olyan ízületi, mozgásszervi problémák, amelyek megakadályozzák a rendszeres sportot, ugyanakkor léteznek olyan külsőleg használható fájdalomcsillapító krémek és gélek, amelyek megszüntetik a fájdalmat, hatásuk akár 12 órán keresztül garantált és lehetővé teszik a könnyed mozgást. Dr. Nagy Sándor szenior mozgásszakértő elmondta: „Ha valaki a séta, kirándulás, gyaloglás és könnyed sport mellett dönt, az számos előnyt könyvelhet el: a közös sport/mozgás átmozgatja a testet, segít a testsúly kordában tartásában és nem utolsó sorban kiváló társas tevékenység, szórakozás, amely lelkileg is építi a résztvevőket. Éppen emiatt a nyugdíjasok szövetsége évek óta kiemelt figyelmet fordít a különböző regionális és országos szenior programok szervezésére, hogy aki szeretne, lehetőséget kapjon a sportra, a mozgásra! ” Az országos és regionális szenior sporteseményekről a mozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?