Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A székrekedés a kicsiket is kínozza

Érdekességek2017. március 07.

Kevés mozgás, rossz táplálkozás és betegségek is okozhatják, ha a gyereknél ismétlődő hasfájás, ritka és fájdalmas székelés jelentkezik. Dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát házi praktikákról és kivizsgálásról kérdeztük.

Mikor beszélhetünk székrekedésről?

Életkortól, étkezési szokásoktól és egyéni adottságoktól is függően lehetnek eltérések, de székrekedésnek nevezzük, ha átlagosan heti háromnál, vagy a korábban rendszeres alkalmaknál kevesebbszer van széklet. A székelés fájdalommal járhat, nehezen ürül, kemény, száraz, nagyméretű, a wc papíron kis vér is megjelenhet. A puffadás, teltségérzés miatt a gyermek közérzete rossz.

Kicsiket és nagyokat is érinthet

A gyermekkori székrekedés már az egészen kicsiket is érinthet, bébiknél általában akkor fordul elő, ha az anyatejes táplálásról tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételek bevezetése kapcsán. Kisgyermekeknél, totyogóknál is előfordulhat a szobatisztaság idején, rendszerint abban az esetben, ha a kicsi még nem elég érett a feladatra és a pelenka elhagyására szorongással reagál. Óvodás, kisiskolás korban sokszor az inger késleltetése vezet szoruláshoz: ha a gyerek nem szívesen hagyja félbe a játékot, nem szeret, vagy tud a tanóráról kikéredzkedni, esetleg nehezen végzi el „idegen” környezetben a dolgát.

Melyek a leggyakoribb kiváltó okok?

A belek megfelelő működéséhez rostban gazdag táplálkozásra és bőséges folyadék fogyasztásra van szükség. Ez az a két dolog, amivel szülők rendszerint nehezen birkóznak meg – mondja dr. Vass Noémi. „Az ilyen problémával hozzám forduló iskoláskorú gyermekekről rendszerint kiderül, hogy nem szívesen fogyasztanak zöldségeket, gyümölcsöt is alig, a teljes kiőrlésű pékáruktól idegenkednek, napközben alig isznak és többségében inkább üdítőt, mint vizet. A helytelen étkezés negatív hatásait felerősíti, ha a gyermek egész nap csak ül, az iskolában, majd délután a számítógép, vagy tévé előtt.”


Betegségeket is jelezhet

Székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is: antidepresszánsok és vaskészítmények szedése kapcsán gyakori tünet.

A túl sok stressz is okozhatja: iskolaváltás, vagy otthoni problémák.

Az érzelmi gondok miatt az is előfordulhat, hogy a gyermeknél a székrekedés és a hasmenés felváltva van jelen. Ezek a tünetek, amennyiben hosszabb ideje fennállnak, az IBS jelei is lehetnek. „Az irritábilis bél szindróma esetén hasmenés és székrekedés is jelentkezhet, gyakori puffadás és hasfájás mellett. A tüneteket bizonyos ételek – főleg a zsíros, vagy fűszeres fogások – és a stressz is súlyosbítja. Ha a gyermeknél 2-3 héten át jelentkeznek a panaszok, mindenképp orvosi vizsgálat javasolt.”

Természetes segítség

A székrekedés kezelésében jó megoldásnak tűnhet a recept nélkül kapható hashajtók alkalmazása, dr. Vass Noémi azonban arra figyelmeztet, hogy ezeket ne adjuk a gyereknek anélkül, hogy a kezelőorvossal ne egyeztetnénk, vagy kivizsgáltattuk volna a kiváltó okokat. Amit érdemes megpróbálni és hosszútávon is bevezetni:

hogy megkönnyítsük a széklet áthaladását a belekben. Ennek érdekében iskoláskorú gyerekeknek napi minimum 3-4 pohár víz, esetleg gyümölcslé fogyasztása javasolt. Kisebb gyermekeknél, a hozzátáplálás idején szilvalé fogyasztásával érhetünk el természetes hashajtó hatást.

A túl sok szénhidrátot és zsírt tartalmazó étrend lelassítja a belek mozgását. A rostok emésztetlen állapotban haladnak végig a bélrendszeren, ezáltal tisztítják, növelik a bélmozgást. A rostokat fokozatosan vezessük be a gyermek étrendjébe, növekvő mennyiségben adagolva az egyes étkezésekhez és emellett még fontosabb ügyelni a bőséges folyadék fogyasztásra is. Kiváló rostforrások: a teljes kiőrlésű pékáruk, a zabpehely, zabkorpával készült ételek, zöldségek és gyümölcsök frissen, vagy turmixként, főzelékként fogyasztva.

Ha egész nap csak ül az iskolapadban, a belső szervek is összenyomódnak, ellustulnak. Ahhoz, hogy a beleket is mozgásba hozzuk, nem feltétlenül kell rögtön edzésre küldeni a gyereket, ha egyébként nem szeret mozogni. Délutáni kerékpározás, gördeszka, séta a barátokkal, ugrókötelezés a kertben épp olyan hasznos lehet.

Az étkezések időpontjában és a mellékhelységben töltött idő terén is igyekezzünk napi rutint kialakítani. Mivel az étkezések serkentik a bélmozgást, keltsük fel egy picit korábban, hogy nyugodtan megreggelizzen, így utána lesz még ideje elvégezni a dolgát is. Ha reggel nagyon szorít az idő, akkor iskola után, délután, vagy este szánjunk rá legalább 10 nyugodt percet, hogy így a székrekedést megelőzzük.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.