Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A recept nélküli készítményeknek is lehet mellékhatása?

Érdekességek2017. április 25.

A tél utolsó heteire többnyire kiürülnek szervezetünk vitamin raktárai, immunrendszerünk kimerült és ráadásul még javában tart az influenzaszezon is. Ebben az időszakban sokan ágynak dőlnek, torokfájás, orrdugulás, fülfájás a leggyakoribb panasz. Az első tünetekkel rendszerint még nem rohanunk orvoshoz, recept nélküli készítményekkel igyekszünk helyre jönni, ám fontos tudni, hogy ezeket sem szedhetjük tetszőleges dózisban. A betegtájékoztatóban leírtaktól eltérően használva, ezek a készítmények is kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak.

Nem csak az antibiotikumok jelentenek veszélyt!

Az elmúlt időszakban egyre több felhívás figyelmeztet a rezisztens baktériumok megjelenésére és terjedésére, arra a tényre, hogy ehhez a szükségtelenül és nem az előírás szerinti antibiotikum szedés is nagymértékben hozzájárul. Az tehát egyre inkább kezd elterjedni a köztudatban, hogy az antibiotikumok szedését nem szabad túlzásba vinni, ám ezzel párhuzamosan a recept nélkül kapható készítményekre mintha kezdenénk ártalmatlan, kevesebb kockázattal járó alternatívára tekinteni. Valójában akár receptre, akár recept nélkül szedett gyógyszerről legyen szó, a készítményeket csakis az orvos előírása szerint, vagy a betegtájékoztatóban leírt módon és ideig szabad alkalmazni.


Amit recept nélkül veszünk, az nem okozhat mellékhatást?

Mind a recept nélküli, mind pedig a vényre kapható készítményekben megtalálhatók bizonyos hatóanyagok, amelyek mellékhatásokat is okozhatnak. Az egyik ilyen jellegű gyakori panasz például a nyálkahártya lohasztó orrcseppek által kiváltott orrszárazság. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy ha a betegek az előírt időn túl – ez általában egy hét – is használják az ilyen típusú orrcseppet, akkor az orrszárazság fokozódik, a nyálkahártya érzékenysége miatt gyakori orrvérzések jelentkezhetnek. Idővel a betegek hozzászoknak az orrcseppekhez, nem megfelelően használva fennáll a függőség kialakulásának veszélye is.

Bánjunk csínján a super size csomagokkal!

Mostanában elterjedt gyakorlat mindent nagyobb kiszerelésben, „kedvezőbb áron” értékesíteni, ez a jelenség megfigyelhető a gyógyszereknél is. A legtöbb készítmény kapható például 12 és 24 darabos változatban is, ám ez megint csak tévútra viheti a laikus szemlélőt. A betegek számára megtévesztő lehet, ez a nagy kiszerelés azt a látszatot keltheti, hogy a csomagok tartalma nagyobb mennyiségben is teljesen veszélytelen a gyógyszert szedő részére. Különösen a teára emlékeztető, gőzölgő poharakban ábrázolt tasakos forróitalokról gondolják sokan, hogy ártalmatlan készítmények.

Fülzúgást, bőr- és szájszárazságot is okozhatnak

Mivel a bennük lévő hatóanyagok jól enyhítik a náthás tüneteket, fejfájást, rossz közérzetet, ezért sokan hajlamosak akár tea helyett is fogyasztani a forró italporokat. Az előírt napi mennyiségen és használati időn túl – akár egy hétig is, vagy amíg a nagy kiszerelés tart  –vagy nem ügyelnek arra, hogy elegendő folyadékot is fogyasszanak a készítmények mellé – számol be tapasztalatairól dr. Fülöp Györgyi, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Fül-orr-gége Központ Év Kiváló Orvosa díjat. „Az elmúlt időszakban többen is erősödő fülzúgás, száj- és bőrszárazság, állandósult orrdugulás vagy ismétlődő orrvérzések miatt fordultak orvoshoz. A beteg kikérdezése alapján aztán kiderül, hogy nemrég átesett egy kisebb légúti betegségen, amit recept nélküli készítményekkel kúrált, így nála már nem is az alapbetegséget, hanem a nem megfelelően szedett recept nélküli készítmények szövődményeit kell kezelni.”

Ha 3-4 nap alatt nem gyógyul, azonnal forduljunk orvoshoz!

Senkit sem akarunk arra bíztatni, hogy az első tüsszentés, köhögés vagy orrfújás után azonnal vizsgáltassa ki magát. Mindenképp érdemes első körben ágynyugalommal, bőséges folyadék fogyasztással, fej- és torokfájás esetén fájdalomcsillapító hatóanyagú készítmények szedésével megpróbálni javulást elérni. Az orrjáratok szellőzését is fenn kell tartani, mivel egy bedugult, náthás orr komolyabb szövődményeket (arcüreggyulladást, középfülgyulladást) is okozhat. A nyálkahártya duzzanatát csökkentő, lohasztó orrcseppek tehát hasznosak ebben az időszakban. Dr. Fülöp Györgyi azt tanácsolja, hogy ha a tüneteink ennek ellenére sem javulnak 3-4 napon belül, akkor ne hagyatkozzunk a továbbiakban csak a recept nélküli készítményekre, hanem mindenképp forduljunk orvoshoz, aki személyre szabott kezelést fog javasolni, amivel a szövődmények is elkerülhetők.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.