Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A motorozás életet ment!

Érdekességek2025. június 09.

 

 

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Fotó: Markus Winkler | UnsplashMájus 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.



[1] https://daganatok.hu/prosztatarak/a-prosztatarak-eredete-gyakorisaga-es-viselkedese

Közösen a prosztatarák elleni küzdelemben

A prosztatarák a férfiak második leggyakoribb daganatos betegsége világszerte.[1] Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több, mint 1300 férfi hal meg a betegségben.[2] A prosztatarák leginkább az 50–70 év közötti korosztályt érinti, de egyre gyakoribb már fiatalabb korban is.[3] Az európai összehasonlításban is magas hazai halálozási arány oka, hogy itthon az érintettek nagy része későn, már a betegség áttétes stádiumában kerül orvoshoz, ezért fontos, hogy minél többen rendszeresen vegyenek részt prosztatarákszűrésen.

A prosztataspecifikus antigén (PSA) olyan fehérje, amelyet a prosztata termel, és vérvizsgálattal kimutatható. Emelkedett szintje utalhat jóindulatú prosztata-megnagyobbodásra, gyulladásra, fertőzésre, de akár rosszindulatú elváltozásra is. Korai stádiumában a betegség rendszerint tünetmentes, később azonban olyan panaszok jelentkeznek, mint a gyakori vagy nehezített vizeletürítés, sürgető vizelési inger, véres vizelet vagy ondó, valamint vizelet-visszatartási vagy merevedési zavarok. A korai felismerés kulcsfontosságú, mivel az időben diagnosztizált prosztatarák jól kezelhető, sőt akár teljesen gyógyítható is.

A rendszeres PSA-szűrés különösen ajánlott 50 év felett, de azoknak a férfiaknak, akiknek a családjában előfordult prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészekrák, már 45 éves kortól javasolt a vizsgálat.

„Az emelkedett PSA-szint már a tünetek megjelenése előtt jelezheti a prosztatarák kialakulását, de önmagában nem jelent diagnózist. Ilyen esetben mindig szükséges urológiai szakorvosi kivizsgálás. Ne várjuk meg a figyelmeztető tüneteket! A rendszeres, egyszerű vérvétellel járó PSA-vizsgálat mindössze néhány percet vesz igénybe, de akár életet is menthet” – hangsúlyozza Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

A PSA-szűrés a magyarországi urológiai szakrendeléseken ingyenesen elérhető vizsgálat, beutaló sem kell hozzá. Mindössze előzetes időpontfoglalás szükséges az EESZT-portálon vagy az EgészségAblak mobilalkalmazáson keresztül, ahol később a vizsgálat eredménye is megtekinthető.

A tavalyihoz hasonlóan a DGR résztvevőinek a szervezők idén is ingyenes PSA-szűrést biztosítanak, amihez mindössze egyszerű előzetes online időpontfoglalás szükséges.

Ahogy az eddigi felvonulásokon már megszokhattuk, a rendezvényen ismert közéleti szereplők is nyeregbe szállnak, hogy képviseljék és népszerűsítsék ezt a nemes ügyet. A vezérmotoros idén is az ismert rádiós műsorvezető és elkötelezett motoros, Rákóczi Feri lesz.


[1] Európai Orvosi Onkológiai Társaság: Prosztatarák Betegtájékoztató – https://www.esmo.org/content/download/785608/18610566/1/HU-Prosztatarak-Betegtajekoztato.pdf
[2] SOTE Urológiai Klinika https://semmelweis.hu/urologia/2016/10/12/prosztatarak/
[3] https://semmelweis.hu/csaladbarat/egeszsegugyi-ellatas/szurovizsgalatok/


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A motorozás életet ment!

2025. június 09.

 

 

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.

Magyar tudósok felfedezték, hogyan élhetik túl „zombiként” a rákos sejtek a kemoterápiát

2025. június 08.



Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) egy visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer című folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.