Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A körömrágásról

Érdekességek2017. szeptember 01.

Ezen pszichés tünetképződést az iskoláskor problémái közé szokták sorolni, de ez ennél korábban, akár 4 éves korban is jelentkezhet. 

A cumizáshoz és az ujjszopáshoz hasonlóan önnyugtató cselekedet, nehéz róla leszokni, nem ritka, hogy a felnőttkorra is áthúzódó rossz szokássá válik. Vajon miért folyamodik a gyerek éppen a köröm rágásához? Talán azért, mert a szájkörnyék különlegesen érzékeny erogén zóna. A szopás, a rágcsálás, az evés során már csecsemőkorban megtapasztalja a száj körüli manipulálás örömszerző, önkielégítő, sőt agresszivitást levezető élményét. Az ujjszopós gyerekek 5-6 éves korban ezt a kisbabás örömszerzést gyakran a szintén önnyugtató, de elfogadhatóbb körömrágásra cserélik fel.

Vajon miért történik?

Szorongást válthat ki:


Miért zavaró?

A megrágcsált körmök nem kerülik el a szülők figyelmét, és ez a fajta rossz szokás zavarja őket a legjobban. Vajon miért? Mert a köröm mindig szem előtt van? Mert a körmök színe, alakja, növekedése, széleinek állapota, esztétikai megjelenése igen fontos? Az érdeklődést fokozhatja a kézzel, a körömmel összefüggő sokféle hiedelem, babona, jóslat, miszerint a körmök betegségek, tehetségek, lelki tulajdonságok jeleit hordozzák. A köröm könnyen letörhet, beszakadhat, oldalsó széle benőhet, a körömágy fájdalmasan begyulladhat, fájhat, és mindez a kezekre tereli a figyelmet. Ráadásul a körömvágás, minél kisebb a baba, annál körülményesebb, a nagyobb gyerekek is rosszul tűrik. Tény, hogy a gyerekére, a nevelésre, a viselkedésre odafigyelő édesanyákban nagy riadalmat kelt a köröm bármilyen kis változása vagy sérülése.

Mit lehet tenni?

Az állandó figyelmeztetés, rászólás, piszkálgatás, megszégyenítés nem lehet hatásos, mert még tovább fokozza a gyermek belső feszültségét. A szorongó, körömrágó gyereknek különösen fontos, hogy olyan családban nevelkedjen, olyan iskolába járjon, ahol érettségének, értelmének megfelelő viselkedést és teljesítményt kérnek, illetve várnak el tőle. Érdemes megfigyelni, hogy milyen helyzet váltja ki az átlagosnál nagyobb izgalmat vagy feszültséget, szorongást, és azt el kell kerülni, meg kell szüntetni. Az izgalmakat nehezen viselő gyerek nem nézhet egyedül még mesefilmet sem. Ki kell deríteni – akár szakember segítségét kérve –, hogy a gyerek hogyan illeszkedett be a közösségbe, milyen a kapcsolata a családtagjaival, tanáraival, társaival. Ha a feszültség a közösséggel kapcsolatos, szükségessé válhat az óvoda- vagy iskolaváltás. Ha valakihez (személyhez) kötött a körömrágás, lehet, hogy az illetőt kell jobb belátásra bírni. Az alapbaj orvoslásával a körömrágás szenvedélye megszűnik, de a visszaesés, a rossz szokássá válás lehetősége fennáll.

Megelőzés

Magyarázzuk el a gyereknek (korának megfelelő szinten), hogy a körömrágás egészségtelen, mert a köröm alatt sokféle betegséget és bélférgességet okozó piszok gyűlik össze, emlékeztessük arra, hogy a sebes ujjvég fáj, a gombás körömágy gyulladása nehezen gyógyul, és egyenetlen, csúnya köröm nő belőle. Tanítsuk meg a körömkefe használatára, a kezek tisztán tartására. Szoktassuk rá, hogy kezeinek mindig találjon elfoglaltságot (rajzolás, gyurmázás, zongorázás, varrás, labdázás, segédkezés a házi és ház körüli munkákban). A körmeit vágjuk rövidre, ne hagyjuk az ujjbegyen túlnőni, és körömreszelővel akár naponta igazítsuk formára. Ha a gyerek is le akar szokni a körömrágásról, segíthetünk neki speciálisan erre a célra készült körömlakkal, körömecsetelő oldattal, melyek gyulladáscsökkentő, keserű ízű gyógynövénykivonatok. Az ecsetelés célja a goromba rászólás helyett csupán emlékeztető, hogy nem akarom rágni a körmöm! A gyereknek erről tudnia kell, ezt nem szabad meglepetésszerűen alkalmazni, mert akkor ellenkező hatást vált ki, és a feszültséget, a szorongást tovább fokozza.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.

Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?

2025. december 08.

Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.

„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.

A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.

„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.

A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?