Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A folsav és véralvadásgátló is szükséges lehet várandósan?

Érdekességek2017. május 21.

Várandósság alatt a kismamának fokozottan oda kell figyelnie a megfelelő folsavbevitelre, ugyanis ez a vitamin feltétlenül szükséges a baba idegrendszerének fejlődéséhez, legelőször is a velőcső záródásához. Folsav hiányában az újszülött nyitott gerinccel születhet. Ám nem csak a baba, hanem az anya egészsége érdekében is nagy szükség van rá, mert a megfelelő folsavellátottság a terhesség során az anya mélyvénás trombózis kialakulásának rizikóját is csökkenti. Hogy miként is függ össze a véralvadás és a folsavanyagcsere zavara, illetve mely esetekben szükséges a folsav pótlása mellett véralvadásgátló gyógyszeres kezelésben részesülnie a leendő anyukának, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

A folsav szerepe

A folsav a szervezet megfelelő működésében igen fontos szerepet tölt be, a magzat normál fejlődésén kívül nélkülözhetetlen a fehér- és vörösvérsejtek, valamint a vérlemezkék képződésében, továbbá hozzájárul az idegrendszer egészséges működéséhez és gyakorlatilag minden sejtosztódáshoz kell. Hiányában így nem csupán velőcsőzáródási rendellenesség alakulhat ki a magzatnál, de a folsavhiány következtében felléphet megaloblasztos vérszegénység, illetve neurológiai és pszichés zavar is.

Folsav és a veszélyes vérrögök

A vérrögök kialakulásának kockázatát pusztán a terhesség és a gyermekágy is megnöveli, de megsokszorozza a trombózisveszélyt, ha bizonyos genetikai defektusok is jele vannak. Ilyen például a Leiden-mutáció, a Protrombin génmutáció, az Antitrombin III és a Protein S/C alacsony szintje, valamint az MTHFR mutációk. Ez utóbbi igen gyakori állapotnak számít és önmagában jelentősen nem is növeli meg a trombózis esélyét- kivéve, ha közben emelkedett a vér homocisztein szintje, ugyanis ez nagymértékben károsítja az erek falát, hozzájárulva a thrombusok keletkezéséhez (mind a vénákban, mind az artériákban). Hogy ez mégis hogy függ össze az alacsony folsav mennyiséggel? Röviden, a folsav szintézis zavara az oka a magas homocisztein-szintnek, ugyanis az MTHFR gén által szabályozott enzim a folsav anyagcsere egy fontos mozgatóeleme.


Vajon elég a folsav pótlása várandósság során?

Felvetődhet a kérdés, hogy vajon elegendő-e a folsav pótlása a terhesség során azoknál, akiknek MTHFR mutációjuk van?
Ez a fajta genetikai meghibásodás számtalan embert érint, és közülük igen sokan nem is tudnak az állapotukról (vérvétellel azonban igazolni lehet). Éppen ezért javasolt a kismamáknak már a várandósság előtt feltölteniük a folsav készletüket. Azonban érdemes szakember véleményét is kikérni, ha valaki MTHFR mutációval küzd, mert a prevenciónál nem mindegy, hogy hetero – vagy homozigóta formáról van-e szó, milyen a homocisztein szintje, milyen társbetegségei vannak az illetőnek, hogy volt-e korábbi trombózisa, stb.

Attól függően, milyen mértékű a kockázat, elegendő lehet a folsav pótlás és pár életmódbeli javaslat (bő folyadékfogyasztás, mozgás, kényelmes ruházat), de nagyobb trombózis rizikó esetén szükség lehet véralvadásgátló terápiára- mondta dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus főorvos, aki a páciensek visszajelzése alapján elnyerte a Trombózisközpont Év Kiváló Orvosa díjat.

Már a teherbeesés előtt végeztessen vérvizsgálatot!

Szerencsére a mind az MTHFR mutáció, mind a homocisztein szint egyszerű vérvizsgálattal ellenőrizhető (csakúgy, mint a többi genetikai defektus, mely megnöveli a trombózis rizikóját). Ezt azonban érdemes még a teherbe esés előtt elvégeztetni, ugyanis a prevenciós terápiát sokszor már ekkor el kell kezdeni – figyelmeztet a főorvosnő, aki hozzátette, hogy azoknak, akiknek szükségük van véralvadásgátló terápiára, indokolt lehet azt folytatni még a szülés után a gyermekágyas időszakban (általában 6 hétig.)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.