Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Klimax - krízis vagy lehetőség

Érdekességek2018. március 09.

Lehet-e életközép-krízisről beszélni a nők esetében, miközben minden nő istennő, és az istennők köztudottan halhatatlanok? Erre nézve nem ad eligazítást a mitológia, bár néhány istennő egynémely cselekedete nyugodtan lehetne akár a klimaxnak is betudható. Sajnos a közöttünk élő "földi istennők" azonban biztosan nem mentesülnek az idő múlásától. Sőt, a férfiak sem. Ők viszont - bár nem tudják mi is történik velük - a feleségüket hibáztatják miatta.  

A 40-60 év közötti életkor jelentős változás mind a nők mind a férfiak életében. Végérvényesen tudomásul kell venni, hogy vége az ifjúságnak testi, lelki és társadalmi értelemben egyaránt. Ebben az életkorban már elérkeztünk szakmai karrierünk csúcsára, további jelentősebb emelkedés – úgy hisszük – már nem várható. Létrehoztuk, felépítettük családi fészkünket, felneveltük gyermekeinket, akik lassacskán a saját lábukra állnak, és előbb utóbb kirepülnek. Egész életformánk megváltozik tehát. Végre nyugodtan élvezhetnénk sok-sok évi küszködésünk eredményét, – de ehelyett céltalannak, kiüresedettnek érezzük magunkat.

Ezt az állapotot nevezi a pszichológia élet-közép krízisnek. Hasonló ez a kamaszkor, a pubertás változásaihoz, hiszen testi, lelki, szociális változások egyaránt részt vesznek kialakulásában. Ha jól használjuk fel, és a magunk javára fordítjuk, a serdülőkorhoz hasonló mértékű érési folyamat, személyiségfejlődés lehet a számvetés következménye. Amennyire közismert azonban az úgynevezett kamaszkori válság, annyira ismeretlen az átlagember számára ez az élet-közép krízis. Számot kellene vetnünk eddig elért eredményekkel, új célokat kellene kitűznünk, új életformát kialakítanunk. De ahelyett, hogy erre ráébrednénk, egyszerűen csak rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, s ez szorongást, feszültséget vált ki.


A nőknél mindehhez hozzájárulnak a klimaxot kísérő testi panaszok. A menstruáció elmaradását megelőző és követő 1-2 év – népszerű nevén klimax – nehéz időszak a legtöbb nő életében. A havi vérzés elmaradása kétségbeejtően figyelmeztet a múló időre, arra, hogy fiatalságunk végérvényesen elmúlt. A kivörösödéssel, izzadással járó hőhullámok nemcsak kellemetlenek, hanem a külvilág számára láthatóvá is teszik a változás korát, azt amit még magunk előtt is titkolni szeretnénk.

Vannak nők, akik egészen könnyedén, panasz- és tünetmentesen élik meg ezt az időszakot. Valószínűleg ők azok, akik teljes mértékben elfogadják önmagukat, s szembe tudnak nézni a múló idővel, és képesek átküzdeni magukat a menopauzát évszázadok óta kísérő negatív hozzáálláson. Másoknak – a többségnek – azonban sok problémát okoz a változás kora. Ők nap mint nap felteszik maguknak a kérdést: vajon elég vonzóak-e még, nőként tekintenek-e rájuk a férfiak.

Érdemes fontolóra venni azt a tényt, hogy míg az európai, észak-amerikai kultúrákban a nők 80-90%-a szenved a klimaxszal összefüggő panaszoktól, addig az azonos korú ázsiai és afrikai nőknél ez az arány nem haladja meg a 15-20%-ot. Vajon genetikai okok magyarázzák a különbséget? Nem valószínű, hiszen az Egyesült Államokban élő ázsiai és az afro-amerikai nők panaszai nem különböznek fehérbőrű társnőiktől. Felvethető az eltérő táplálkozás, és a több mozgás szerepe, a legvalószínűbb azonban az, hogy a hagyományos kultúrákban a nő rangja, társadalmi státusza a kor előrehaladtával növekszik, míg a civilizált országokban csökken. Az európai, észak-amerikai kultúrában a nők semmitől sem félnek jobban, mint az öregedéstől.

A férfiak sem félnek kevésbé az öregedéstől, mint a nők, és náluk is jelentkeznek a „változó kor” tünetei, amit a női menopauza mintájára andropauzának szoktak nevezni. Férfiaknál a változások a női klímaxhoz képest kevésbé határozottak, és jóval kevésbé körülírhatók, de – talán éppen ezért – igen jelentős szenvedést okoznak az „erősebb nem” képviselőinek. A nő ugyanis könnyebben azonosítja, és ha nem is örömmel, de tudomásul veszi a változás korát. Kapaszkodót és némi vigaszt jelent ugyanis számára, hogy tüneteiben szinte valamennyi nőtársával osztozik. Ezzel szemben a férfi a tünetek jelentkezésekor igen gyakran valamilyen súlyos, rejtett betegségtől szorong.

A férfi „változó korának” tüneteiért a nemi hormontermelés csökkenésén kívül voltaképpen az évek, évtizedek óta felhalmozott stressz a felelős, melyet a fent jellemzett élet-közép krízis jelentősen felerősít. Legjellemzőbb tünetei a nyugtalanság, ingerlékenység, álmatlanság, csökkenő koncentráló képesség, gyengülő memória. Ezekhez társul a szexuális vágy és a teljesítőképesség csökkenése, és az izomerő hanyatlása is. Mint mondtuk, a tüneteket nagyrészt a feszültség és szorongás váltja ki, azonban maguk a panaszok nagymértékben fokozzák a feszültséget és szorongást. Ezzel tehát egy önmagát gerjesztő, erősítő kóros kör alakul ki.

És mivel a férfiak többségének fogalma sincs arról, hogy egy természetes, szinte minden embert elérő érési krízisen esik át, nem értik rossz közérzetük okát. Természetes emberi tulajdonság, hogy megpróbálnak magyarázatot találni. S mivel a férfiak igen kevéssé hajlamosak befelé nézni, önmagukba tekinteni, külső felelőst, sőt bűnbakot keresnek. És hol máshol találnák meg, mint közvetlen környezetükben. S egyszerre idegesíteni kezdik őket feleségük évek-évtizedek óta elfogadott mindennapi szokásai, mozdulatai, szófordulatai, esetleg még hanghordozása is. Ezek az érzések – és nem csupán a középkorú férfi újdonságigénye, szexuális fellángolása (és főképpen nem a „gaz csábító”) – azok, amelyek romba dönthetik az évtizedek óta többé-kevésbé jól működő házasságokat, s amit a köznyelv nagyon kifejezően „kapuzárás előtti pániknak” nevez.

Az életközép-krízis különböző módon, különféle erősséggel, de minden embert elér. A személyiség belső válsága óhatatlanul megterheli a párkapcsolatot, házasságot is. Persze a különböző nőtípusoknál az életközép-krízis is különböző módon jelentkezik. Erről jövő heti cikkünkben írunk részletesen.

Addig is, Hölgyeim, ne féljetek tehát az öregedéstől! Fedezzétek fel, alkossátok újra önmagatokat. Találjátok meg igazi, belső értékeiteket, tűzzetek ki új célokat. Ha kihasználjátok és a magatok javára fordítjátok az élet-közép krízist, akkor nagy esélyetek van arra, hogy teljes testi és szellemi frissességben érjetek bölcs, idős (nem öreg!) emberekké. Az a nő, aki tudatosan és jövőorientáltan éli meg életének ezt a rendkívül fontos korszakát, nemcsak bölcs és erős, hanem szép is lesz.

A várható élettartam folyamatosan növekszik a fejlett társadalmakban. Nálunk, a középkorú generáció jelenleg várható átlagos életkora szerint az életközép-krízis idején még körülbelül annyi van hátra az életünkből, mint amennyi már eltelt belőle. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan éljük meg életünk második felét. Ahhoz, hogy életünknek ez a második fele értékes és élvezetes legyen magunknak kell megalkotni hozzá a programot, méghozzá éppen az életközép-krízis idején.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.