Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 figyelemre méltó japán szokás, amit érdemes követni

Érdekességek2018. április 08.

A japán kultúra bővelkedik a pozitív szokásokban a mindennapi élet területén, melyek mindenki számára követendő példák lehetnek. Ezekből mutatunk be néhányat a Magyarországon élő és dolgozó Maki Stevenson séf, a tokiói útjáról a napokban hazatért Soós Bertalan fotós és a Japánt többször megjárt Jókuti András, a Világevő blog szerzője ajánlásával.  

1. KAIZEN

Japánban az élet minden területét áthatja a kaizen gondolkodásmód és módszer. A szó jelentése: változtatás (kai) a jó (zen) irányába. A kaizen tehát jobbítást, javulást jelent a személyes, otthoni, társadalmi és munkahelyi életünkben egyaránt. 
„Jó példa a kaizenre a japán ramenséf, aki egész életében rament (gazdag tésztaleves) készít, és minden nap szeretne jobbat készíteni, mint az előző napon. Tokió egyik legjobbja mesélte, hogy volt nála egy európai szakács, hogy kitanulja a ramenkészítést, majd néhány hétnyi tanulás után bejelentette, hogy hazamegy, mert már tud rament főzni. A japán séf kommentárja ez volt: én 30 éve tanulom, de még nem tudom, hogy hogyan kell” – szemléltette a kaizen elvét Jókuti András, a Világevő blog szerzője.

2. TISZTASÁG

A tisztaságot sem veszik félvállról a felkelő nap országában. A japán oktatási intézményekben és közterületeken, parkokban nem alkalmaznak takarító személyzetet, mivel a tisztaságra és a környezetük megőrzésére való nevelés már egészen kisgyermekkorban megkezdődik. Az iskolások beosztják egymás között, hogy ki mikor takarítja a közös helységeket, a közterületeken pedig egészen egyszerűen nem szemetelnek az emberek, szemeteskukákat sem helyeznek ki, hiszen mindenki az otthonában található kukába helyezi a szemetet. „A szemetelés egyenesen bűnnek számít Japánban, neveletlenséget és igénytelenséget tükröz, melyet senki sem szeretne magáról közvetíteni. A dohányzás csak kijelölt helyen engedélyezett, mindenhol máshol alapvetően tilos, még közterületen sétálás közben is, ezt mindenki tudja és betartja” – tette hozzá Maki Stevenson. 

 
Makulátlan tisztaság a Tokyo International Forum halljában (Fotó: Soós Bertalan)
 
3. LETISZTULTSÁG 
 
A kifinomult egyszerűség számos területen tetten érhető a japán kultúrában, amely elsőre minimalistának tűnhet, ám mégis tartalmaz számos apró, finom részletet, amitől letisztult, mégis látványos lesz a végeredmény. 
„Ami először szembetűnik Japánban járva, az a sok építkezés, hogy folyamatosan épül, frissül a város, és a rendezettség, tisztaság. Egy ekkora nagy várostól teljesen mást vártam. Mindenki nagyon komolyan veszi a munkáját, és azt a lehető legmagasabb színvonalon és komolysággal igyekszik elvégezni, a legegyszerűbb munkaköröket is beleértve.” – tette hozzá Soós Bertalan fotós.
 
4. PRECIZITÁS, PONTOSSÁG
 
Ha pontosságról van szó, Japán ebben is az élen jár. A különféle szolgáltató egységek például nagyra becsülik az emberek idejét, és másodpercre pontosak, ám ezt a vendégektől is elvárják például egy éttermi foglalás esetében. 
"Hatalmas udvariatlanság elkésni egy étteremből, az asztalfoglalás időpontja után érkezni. Érdemes inkább sokkal korábban odaérni, mert ráadásul gyakran csak a helyszínen derül ki, hogy nagyon nehéz megtalálni az éttermet. Velem is előfordult már, pedig jól tájékozódom, hogy végül az éttermesek kerestek meg az utcán, mert egyszerűen nem találtam a jelöletlen ajtót" – osztotta meg élményeit Jókuti András. 


 
 Japánban óriási udvariatlanság elkésni egy étteremből (Fotó: Soós Bertalan)
 
 
5. ÖSSZHANG
 
Japán egy másik fontos jellemzője a hagyományos Wa szellemiség, ami a harmóniára való törekvésben, az ellentétek kiegyenlítésében, és ezáltal egy magasabb szintű egység létrehozásában mutatkozik meg, legyen szó társadalmi kapcsolatokról, értékekről, álláspontokról vagy alkotásról. 
 
 Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban (Fotó: Soós Bertalan)

„Az összhangra való törekvés mindenütt elkísér minket Japánban. Legyen szó mindennapi munkafolyamatokról, a tömegközlekedésről, egy baráti összejövetelről, vagy éppen egy jó sörről, mint az Asahi Super Dry, a precizitás, a gondosság és a folyamatos tökéletesítés élménye megkerülhetetlen – mondta Soós Bertalan.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.

Jön a nátha

2025. december 09.

Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.

A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.

Az orrspray helyes használata


Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.

A diabétesz

2025. december 08.

A munkahely is lehet gyógyító közeg

Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.

A munkahelyi jóllét tétje

A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.

A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.