Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 melegítő tipp hideg napokra

Érdekességek2017. október 08.

A hideg időjárás, a télen jellemzőbb vitaminhiányos táplálkozás, a kevesebb fény és a csökkent fizikai aktivitás kedvez a megfázásnak és a téli betegségeknek. 5 módszer, amivel megelőzhetjük a komolyabb bajokat.

A hideg időjárás kedvez a megfázásnak és a téli betegségeknek, mivel csökkenti a vér és vele együtt a csi, a finomenergia megfelelő áramlását a testünkben. A szervezet így kiszolgáltatottabbá válik a külső hidegnek, és könnyebben enged a vírusok, baktériumok támadásának. A télen jellemzőbb vitaminhiányos táplálkozás, a kevesebb fény és a csökkent fizikai aktivitás következtében pedig az immunrendszerünk is eleve gyengébb. Így célszerű ilyenkor mindent megtennünk a test melegen tartása és az immunrendszer védelme érdekében.

1. Melegítő táplálkozás kínai módra
A hagyományos kínai orvoslás nagy hangsúlyt helyez a táplálkozásra is, mivel úgy vélik, a szervezet energiaáramlását, a jin-jang és az öt elem szerinti egyensúlyt befolyásolni tudjuk a megfelelő ételek fogyasztásával is. Megkülönböztetnek forró, meleg, hideg és hűvös típusú ételeket - ez nem az étel hőmérsékletére, hanem az adott ételfajta minőségére utal. Télvíz idején természetesen a forró és meleg ételeknek kell túlsúlyba kerülniük az étrendünkben. Egyáltalán nem véletlen, hogy ilyenkor kevésbé kívánjuk a friss gyümölcsöket, a joghurttal készült ételeket vagy a friss salátákat. 


Ezek ugyanis jellegüknél fogva hűtő hatást gyakorolnak a szervezetre. Mivel a vitaminpótlás is kiemelten fontos, ezért persze nem árt friss gyümölcsöket és nyers zöldségeket is enni, de szükséges, hogy a melegítő hatású gabona- és zöldségfélék tegyék ki az étrendünk nagy részét. Gyakran kerülhet az asztalra forró leves is és bátran használjuk a meleg vagy forró hatású fűszereket, valamint a hagymaféléket nagy mennyiségben. A kínai hagyomány szerint a tél a legalkalmasabb az évszakok közül a húsfogyasztásra is, így inkább a húst részesítsük előnyben, mint a hűtő hatású tejtermékeket, vegetáriánusok pedig a magas fehérjetartalmú hüvelyeseket.

Melegítő hatású ételek és italok: hagymafélék, gyökérzöldségek, úgy mint répa, krumpli, cékla, fekete retek, csicsóka, halak és húsok, kávé, tea, alkoholok, valamint számos fűszer: gyömbér, kardamom, fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, mustár, chili, curry, fokhagyma, paprika, torma, oregano, kakukkfű, bazsalikom, kömény.

2. Mozgás – módjával, de rendszeresen
A rendszeres mozgás nemcsak az immunrendszert és az ilyenkor labilisabb hangulatunkat képes remekül karban tartani, hanem a vérkeringésre is jó hatással van. Már napi fél óra mozgás, könnyebb torna vagy séta is elegendő ahhoz, hogy az egész testünkben felgyorsuljon a vérkeringés, valamint a csi áramlása. A megerőltető sportokat most lelkiismeretfurdalás nélkül lehet hanyagolni, de azért naponta, kétnaponta fél-egy óra izzadás nagyon is jót tesz!

3. Forró vizes palack
Esténként készítsünk forró vízzel töltött melegítő palackot az ágyba, ez fél óra alatt elegendően felmelegíti a testünket és az képes jobban megtartani a hőt. Kifejezetten ajánlott a vesetájékhoz tenni, hogy ezzel is erősítsük a vesénket. Érdemes a megfelelő öltözködéssel, derékmelegítővel is védeni a vesetájékot.

A kínai orvoslásban a téli időszak a Víz elemhez tartozik, a hozzá kapcsolt szerv pedig, ami ilyenkor érzékenyebb és jobban kell rá vigyáznunk, a Vese. További tippek a Vese energiájának erősítéséhez >>

4. Forró tea
A napi ajánlott 1,5-2 liter folyadék egy része télen nemcsak víz lehet (ami eleve szintén hűti egy kissé a testet), hanem gyógy-, fűszer-, vagy zöldtea is. Nemcsak az emésztésnek tesz jót, hanem kellően fűt is. A gyömbérből, fahéjból főzött fűszertea vagy a jógitea az összetevőinek köszönhetően is átforrósítja a testünket.

5. Szauna, gőzfürdő
A vérkeringésünket remekül edzi a szaunázás és gőzfürdőzés is. Ez egy remek módja a salaktalanításnak és az ellazulásnak is, éljünk vele minél többször.


Kolontár Elvira


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.