Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell

Érdekességek2017. május 24.

A hormonrendszer bonyolult szerkezet és hatással van az egész szervezet működésére. A hormonok mind igen fontos feladatot látnak el, ráadásul összehangoltan. Éppen ezért, ha bármelyik hormon termelődésébe hiba csúszik, úgy az egész rendszer zavart szenved és dominószerű folyamatot indít el…

Hogy melyik az az 5 hormon, melyet minden nőnek ismernie kell, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Pajzsmirigyhormonok

A pajzsmirigy hormonok (T3, T4) lényegében az anyagcsere-folyamatok üzemanyagai, hiszen szerepük van az étvágy szabályozásában, a testsúlyban, a hőérzetben, emésztésben, menstruációban stb. Látható tehát, hogy megannyi területet szabályoz, így zavarai nagy problémákat okozhatnak. Sajnos a pajzsmirigyzavarok igen gyakorinak számítanak, de szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeresen karban tartható állapotokat okoznak.

A pajzsmirigyzavarok általában több panasszal járnak, ám azok gyakran olyan hétköznapiak, hogy sokan átsiklanak rajtuk. Ilyenek pl. a testsúlyváltozások normál étvágy mellett, székrekedés/hasmenés, csökkent hideg/melegtűrés, alvászavarok, depresszió, idegesség, menstruációs panaszok stb. A tünetek attól függnek, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés áll-e fenn, ugyanis előbbi esetben a szervezet lelassul, míg a másiknál fokozott üzemmódra kapcsol. Hogy fennáll-e a zavar, az vérvétellel (TSH, T3, T4) igazolható.


Progeszteron

Az egyik legfontosabb női nemi hormon, melynek szintje a ciklus második felében nő meg és a terhességet, beágyazódást támogatja. Az ösztrogén szintjét ellensúlyozza. Hiánya igen gyakori, mégis általában csak a fogamzási nehézségek esetén derül rá fény.

A progeszteron hiánya általában menstruációs zavarokban, vérzés előtti barnás folyásban nyilvánul meg, de jellemzően felerősíti a PMS tüneteit, energiahiányt és hangulatingadozásokat is okoz. Hiány esetén teherbe esési nehézségeket okoz, valamint megemeli a vetélés rizikóját is. Várandósság nélkül is kellemetlen tüneteket produkál, ugyanis a progeszteronhiány ösztrogéndominanciával jár, így annak összes tünetét felsorakoztatja (pl. ödéma, hajhullás, száraz bőr, hangulatingadozások)

Melatonin

A melatonint a legtöbben az alváshoz kötik, nem hiába, hiszen a hormon a cirkadian ritmust szabályozza, ezáltal nagy befolyást gyakorol az alvásra, az energiaszintre, de az étvágyban és az immunrendszer erősségében is nagy szerepe van.

Leginkább onnan tudni, hogy nincs elegendő melatonin a szervezetben, hogy napközben fáradtság és álmosság ül rajtunk, míg esténként tele vagyunk energiával. Emellett előfordulhat, hogy szokatlan időpontokban éhezik meg a beteg. Az idő múlásával egyre kevesebb termelődik belőle, így igen gyakoriak az alvászavarok idősebb korban. A probléma vérvétellel megállapítható, és életmódváltással, magas triptofán tartalmú ételek fogyasztásával (pl. ananász, banán, sárgaborsó), rendszeresség bevezetésével, valamint szükség esetén melatonin pótlással orvosolható.

Kortizol

A kortizol leginkább stresszhormonként ismert, melyet a mellékvese termel. Stresszes helyzetekben az adrenalin szintje megemelkedik, ami olyan változásokat idéz elő, mint a szaporább pulzus, izzadás és hatására több vér áramlik szét a testünkben, plusz oxigénhez juttatva így a sejteket. Ehhez az energiát a kortizol biztosítja, mivel megnöveli a cukor mennyiségét a vérben.

Amennyiben valaki stresszes életmódot folytat, úgy a mellékvese kifárad és kortizolhiány alakul ki. Ez leginkább krónikus fáradtságban mutatkozik meg, romlik a stressztűrő-képesség és teherbe esési nehézségeket is okozhat. Az állapot megfelelő időben történő vérvétellel megállapítható, és szakorvosi javallatra hormonpótlással kezelhető – természetesen a stressz minimalizálása mellett.

Inzulin

Az inzulin igen fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, hiszen a megemésztett étel energiává alakításában segít. Feladata, hogy a cukrot a vérből a sejtekbe juttassa – magyarázza dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Mind az alacsony, mind a magas inzulinszint komoly problémákat okozhat. Amennyiben túl magas, úgy inzulinrezisztencia (IR) áll fenn, mely a menstruációs zavarok, a túlsúly és a meddőség egyik fő okozója. Amennyiben hosszú időn keresztül fennáll az állapot, úgy az inzulint termelő hasnyálirigy kimerül, kevesebb inzulint lesz képes termelni. Ennek következménye, hogy a vércukor szintjét az inzulin nem tudja majd ellensúlyozni, így annak mennyisége megemelkedik és kialakul a 2-es típusú diabetes. Mindkét problémát (vagyis az IR-t és a cukorbetegséget is) vérvétel útján diagnosztizálható és életmódváltást követel (személyre szabott diéta, mozgás), valamint gyógyszeres/inzulinos terápiával lehet karbantartani.

Fotó: pixabay


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.