Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

3 hatékony módszer hátfájás ellen

Érdekességek2017. november 14.

Akit gyötört már komoly hátfájás, nyilván számtalan ellenszerrel, sőt csodaszerrel próbálkozott. Nemrégiben a D-vitaminról derült ki, hogy pozitívan befolyásolhatja a krónikus fájdalmakat. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a hatékony fájdalomcsillapító módszerekről beszélt. 

Akit gyötört már komoly hátfájás, nyilván számtalan ellenszerrel, sőt csodaszerrel próbálkozott. Nemrégiben a D-vitaminról derült ki, hogy pozitívan befolyásolhatja a krónikus fájdalmakat. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a hatékony fájdalomcsillapító módszerekről beszélt.

1. A D-vitamin hosszútávon segíthet

Új-Zélandi kutatók szerint az orvosoknak sokkal szélesebb spektrumon kellene kezelni a krónikus mozgásszervi fájdalmakat. Ez ugyanis a leggyakoribb fájdalmak egyike, az okai szerteágazóak, a kezelés sokszor komplikált és a közellátásban nem feltétlenül személyre szabott. A University of Adelaides School of Population Health tudósai kutatásukban különösen a D-vitamin pozitív hatásaira hívták fel a figyelmet. Úgy találták, hogy a D-vitamin beválik a tartós fájdalmak enyhítésében, ráadásul nincs ismert mellékhatása és nem is drága.


Persze a pontos adagolást csak laboratóriumi vérvizsgálat után lehet meghatározni és a hatás sem olyan gyors, mint a fájdalomcsillapítóké, de az eredmények biztatóak. Ugyanakkor – hivatalos irányelvek híján – a mozgásszervi fájdalmakkal foglalkozó orvosok eddig nem feltétlenül nyúltak ehhez a módszerhez. Amíg ez nem kristályosodik ki, a szakemberek ajánlása szerint a magyar lakosságnak novembertől márciusig hetente négyszer 1500-2000 Nemzetközi Egység D-vitamint lenne ajánlott fogyasztania. Akik szteroidos készítményeket, koleszterinszintet csökkentő és idegrendszerre ható gyógyszereket szednek, érdemes tudniuk, hogy ezek is befolyásolhatják a szervezet D-vitamin anyagcsereforgalmát. Az egyéni értékekről legkönnyebben vérvétel útján lehet megbizonyosodni.

2. A mozgás fájdalomcsökkentő

Dr. Páll Zoltán szerint derékfájdalom esetén is ajánlatos annyira aktívnak maradni, amennyire csak lehetséges és tovább folytatni a mindennapi tevékenységeket. Ha ugyanis nem mozgunk, belekerülünk egy lefelé tartó spirálba, amelyben a mozgáshiány egyesül a fájdalommal és még rosszabb végkifejletet vetít előre.

- Nagyon fontos, hogy a hátfájdalomtól szenvedő pácienseket ne az inaktivitásra biztassuk, hanem igyekezzünk megtalálni a hozzájuk leginkább illeszkedő mozgásformát. Ez a jógán kívül lehet például Pilates, gerinctréning, kinesis, Body Art, callanetics, gerinctréning, tánc, lovaglás, úszás. De mindenekelőtt a személyre szabott, funkcionális gyógytornát ajánlatos elkezdeni, hiszen ez erősítheti meg a gerinc menti izmokat annyira, hogy a további mozgásformák is biztonsággal végezhetők legyenek. Sőt, a korábban egyszerűnek hitt mozdulatok - mint lehajlás, emelés – hátfájdalmak esetén újratanulandók a gyógytornász segítségével. A kitartó mozgás a páciens érdeklődésének fókuszát is képes pozitív irányba terelni, és meggyőzni őt arról, hogy ura a testének és képes kezelni a fájdalmat.  Az orvosi vizsgálat és ellenőrzés azonban elengedhetetlen, hiszen nem csak kezdésnél, de a folyamat során is kontrollálni kell az állapotot.

3. Az orvosi segítség lehetőségei

Vannak olyan orvosi módszerek, amely hatékonyan – és szteroidmentesen – csökkentik a fájdalmat, kezelik az okokat.

- Krónikus fájdalom esetén érdemes hosszútávon gondolkodnunk – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - A lökéshullám terápia például oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó problémát, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a valódi okot is megszüntetheti a sérült szövetek fokozatos regenerálásával. A kezelés során nagy energiájú lökéshullámot juttatunk a kijelölt helyre, amely enyhe fájdalommal járhat, de az eredmények magukért beszélnek. A diagnózistól függően nagy segítség lehet az orvosi kollagén injekció is, amely a gyulladást csökkentő, a mozgási funkciót helyreállító hatással bír, és szintén kúraszerűen alkalmazva jelentős életminőség javulást eredményezhet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.